A rongyos fotel

Eszébe jutnak azok az ünnepi alkalmak, amikor a gyárban, az általa vezetett osztályon sikert-sikerre halmoztak az ötletei alapján…

 

 

A férfi egy fotelben üldögél és jól megérdemelt pihenőjét tartja éppen. Nem alszik, bár sokszor alszik ilyen pozícióban.

Lehunyt szemmel is jól érzi a körülötte zajló, lüktető világot. Gondolatban jobbra-balra tekintget és örömmel mosolyodik el a falon található családi képeket felidézve… a kandalló meleg érintését is érzi a bőrén. Kicsit arrébb, konyhai neszeket vél hallani, mintha valaki kávét főzne.

Örömmel nyugtatja magát, tudja, mindent jól csinált, felnevelte gyermekeit, már unokák is születtek, ha rájuk gondol, mindig fülében csengenek édesded, szólító szavaik. Csak egyik fia követte az ő műszaki hivatását, a másik inkább tanár lett, a lánya pedig valahol az isten háta mögött, egy virágboltban dolgozik, melyet a jó házasságának köszönhet.

Szemben, a polcokon könyvek sorakoznak, elmélkedik tovább, még mindig csukott szemmel. Műszaki témájú könyvei mellett a saját maga által írt műszaki kislexikon a főhelyen foglal helyet. Emlékszik azokra a napokra, amikor könyve sikert aratott, minden évben jókora summát fizetett a kiadó az eladott példányok után. Ez is a múlté, elavult már. Nem bánkódik ezen.

Eszébe jutnak azok az ünnepi alkalmak, amikor a gyárban, az általa vezetett osztályon sikert-sikerre halmoztak az ötletei alapján. Egyszerű kis újításokból állt össze a nagyobb siker. Egy-egy jól megtervezett szerszám, vagy több alkalommal komplett szerszámgép került ki a keze-közül, melynek még a nyugati országok is csodájára jártak, csodálkoztak, mennyire egyszerű és mégis hasznos szerkezetet alkotott. Sok nívódíjat kapott ezért, évekig nem tartottak nélküle nemzetközi vásárt sem.

Sok helyen járt a világban, előbb csak a volt Kelet-Németországban, majd egyre több nyugati országban is vendégül látta egy-egy prominens gyártulajdonos vagy miniszter.

Erről árulkodik a komód fiókjában a legszebb helyekről küldött sok-sok képeslap, amelyet családjának sosem mulasztott küldeni. A szoba többi bútordarabja is sokat tudna mesélni.

Elmerengése közben el-elszunyókál, arra ébred, hogy lépteket hall közeledni, talán a frissen főzött kávét hozza kedvese? Úgy tesz, mintha aludna, mert olyan jó érzés, amikor felesége kedvesen, bújva ébreszti fel. Néha még az ölébe is ül, elbírja ez a fotel mindkettőjüket. Ilyenkor mindig megismerkedésük jut eszébe. Amikor először meglátta ezt az édes szempárt, egyből tudta, nemcsak futó kaland lesz ez a találkozás.

Hallja, amint valaki letesz mellé valamit, aztán elmegy, majd újra jön és halkan matat. Talán valami meglepetés készül?

Aztán a vállán érez egy kezet, már mosolyogva nyitja is csillogó szemét. Egy idegen asszony hajol felé.

— Uram, nehogy elaludjon ebben a rongyos fotelben, még megfagy itt a hideg téli ég alatt. Látja? Már a hó is elkezdett esni! — azzal a fotel mellé teszi a lomtalanításra hozott kopottas etetőszéket.

28látogató,1mai

Szerző Radnó György 132 írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...

16 Komment

Hagyj üzenetet