Radnó György : Türelmetlen táj

2013 április

 

 

Nevet, kacag a türelmetlen táj,

részeg szellő száradó ruhát dobál,

kavargó illata, illó bájos bánat,

itt az öröm kiált hosszút, hármat.

 

Ocsúdik a nyírfa bomló kérge,

vetkőzik mintha készülne nászéjre,

erőszakot tesz ágakon a tavasz,

utódja rügy, ringató ága kamasz.

 

Kérges tenyere a mezőnek reped,

barázdákban csipkelődnek verebek,

fent még fanyar felhők féltékenyek,

aztán vízfüggönyben szeretkeznek.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Radnó György
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...