8. rész: Párbeszéd a lustaságomról (a kínai piac után)
Amikor egyik alkalommal arról panaszkodtam az Atyának, hogy semmihez sincs kedvem, újra megcsillantotta előttem briliáns humorát.
Álltam a buszmegállóban; miután a kínai piacon megvettem az adott heti csempész-cigaretta adagomat, plusz még a fél piacot, úgy, ahogy volt, mert rám jött a szokásos vásárlási láz.
A busz természetesen éppen az orrom előtt ment el.
— Nincs kedvem a buszra várni húsz percig, kérlek, küldj gyorsan egy buszt! — fordultam az Úrhoz kérésnek álcázott utasításommal.
— (Csend.)
— És ráadásul itt állok annyi cuccal, mint egy málhás szamár!
— …
— Nem tudod, hogy málhás szamarak megállnak-e ebben a megállóban?
— Tedd le a kerítés mellé!
Letettem, és tovább panaszkodtam — ha már ilyen jól belejöttem.
— És nincs kedvem hazamenni se… utálok otthon lenni, fulladozom a haragtartó szomszédaim miatt!
— (Csend.)
— És hülyeségeket kell tanulnom az egyetemen!
— Most már eléggé sajnálod magad…
— Igen, de Te is sajnálj!
— (Csend.)
— És még a munkahelyemre is be kell ma mennem!
— (Csend.)
— És ráadásul lusta is vagyok!
— Igen…?
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Bogár Gábor
