Juhász M. Lajos : párhuzamos világok

érzed néha ismerős illatán

 

 

 

láthatatlan, de ott lépked melletted,

érzed néha ismerős illatán,

idegen. nevet, ahogy magad kelleted,

talán így halálod rád nem talál.

 

áttörnél, de a sorompó már nyitva,

hősök már itt se, ott se kellenek,

hátranézel, és nem üldöz senki,

a vágy csak, a muszáj, halott idézetek.

 

itt, maszatol könnyt, vért, néha spermát,

ott, ki tudja, milyen közönybe fulladsz bele,

párhuzamos, mint a sínek vagy más közhelyek,

egyenes labirintus, billegő spirál.

 

mint a régi játékban, ahol az ezüst kisegér

az üveg alatt fehér macska elől mentené

életét, félelmed minden kis lukon befér,

átslisszansz, és odaát csak a fekete macska vár.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:57 :: Juhász M. Lajos
Szerző Juhász M. Lajos 100 Írás
http://radiobauhauz.blogter.hu/ lézengő ritter (1959-es évjárat)