Koosán Ildikó : József Attilához

Ezt mondom el a költészet napján felkérésre

a költészet napjára / saját fotó/

 

 

 


Velem vagy újra itt, nem kérdezem, miért is,

könny? a délután, fölém derül az ég is,

friss nyírfaágakon árnyéka, csöndje lebben,

tavaszi selymes ár, ahogy még soha szebben.

Egy vén rigó fütyül, jó karmesterhez illik,

a kórus válaszol, lelkem lelkedre nyílik.

Zenél a rím szavakban, fecseg a dallamon,

ma rólad szól, s ma nékem, nem ?zöm el, hagyom.

Eljöttél, víg a ház, fényre nyit ablakom,

veretes bibliám, verseid olvasom.

Mormolják, s hallgatom, az ismer?s sorok

a holnapot, a rendet, ahogy te gondolod.

Gyárudvaron ha kószálsz, s elér az alkonyat,

lázong veled az éj, a sínre zárt vonat.

Érzem, nem könnyeden lépsz át a könnyeden,

szivárványcsöppjein a bánat  visszanéz,

szerelemeid ölelni mégis lendül a kéz…

Lélekbúvárod én, engedd meg, hadd legyek,

ha kérdenek majd rólad, tudjam az éneked,

mert korhadó a sors, varázsa nincs mesénknek,

mint összetört cserép, üres és torz az élet,

dühödtebb lett a kor, tompább az érzelem,

a régi gazdag kertben ma bojtorján terem.



                   2008

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 940 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.