Radnó György : Előszó Radnó György „A némaságom kiáltom” című kötetéhez

Egy ember, aki hallgatott, figyelt és élt, miközben a múzsák keze simogatta a lelkét ott legbelül. Olvasott és olvastatott. Mint igaz gyöngy, melyet csak későn fedez fel az ember ott lapult élet nyomasztó kagyló-keratinijai között. S éveken keresztül életfilozófiai síkokba kapaszkodva vagy éppen azokon elbukva érlelte magában a lírát. De a líra vulkán most hirtelen a felszínre tört és ömlik, és ömlik, és ömlik…
És teszi ezt az én szerencsémre, mert jó versekhez végre jó kritikát írhatok, mérlegelve és értelmezve a Gyuri költői szellemiségét és a mögötte rejlő lírai ént.
Radnó György líráiban egy úgynevezett hagyománykövetés reflexiója figyelhető meg, amely alapvetően együtt jár egyfajta múlttudattal és amelyből a kollektív rekonstrukció (de ugyanakkor a konstrukció) sem hiányzik. A Gyuri által életre hívott lírákban, a bújtatott élet-lételemi pozíciót, egy neves gondolkodó Hermann Lübbe által filozófiai szinten jól meghatározott, teoretikus újkonzervativizmus figyelhető meg, ahol a szent és a profán szintjén történő élethelyzetek megtestesülése, a logika szintjén majdhogynem kiegyensúlyozottságot mutatnak.
A parnasszusi úton születendő versek, a hagyományt olyan szokásként testesítik meg, mely nemzedékeken át, tudatosan múltba-tekintő, kételyek nélküli természetességgel talál elfogadásra.
A lírai spontaneitás: fokozatok, szintek és aspektusok megoldása a természetes vagy szerves életváltozásoktól függően, a nyelvszokás koncepciójában és a nyelvújítás fragmentálódásában.
A szerző viszonylag későn érő költészeti énjének köszönhetően, az lírai eszmecsere és életfilozófia között egy úgynevezett interakciós kölcsönhatás alakul ki, a szabad szemléletiség kultur- és tudatállapotában. A racionalitási szintet úgynevezett mentális predikátumokkal fűszerezi.
A szerző a Platóni „Hetedik levéllel” vagy a „Phaidrosszal” szemben egy új alternatívát követ és írásaiban az élet tudását és élettapasztalatot dolgozza föl formális ideológiákban, ezzel is alátámasztva Eric Havelock elméletét, mely szerint a vizuális gyökerű idea (forma) a realitással egy tőről származik.
Szakralitási szinten egy úgynevezett morális intellektust épít be líráiba, beleszőve azokba az átlelkesítő informatív keresztény szellemiséget – ötvözve a család, a nemzet, a város vagy valamely korporatív közösség szemléletmódjával, mely Budapest, Dunaharaszti és Báránd szocinációs tényezőit tükrözi vissza. Gyuri verseinek dialogikás formái fontos stilisztikai elemek abban a tekintetben, hogy érthetőségi szinten a szóbéliség színvonalára is visszaemelje a remekműveket.
Érdemes tehát kiadni az ilyen volumenű, hasonló színvonalon megírt műveket: elsősorban mert tanítanak, másodsorban mert nemzeti értéket képeznek úgy a jelen, mint a következő generáció számára, hiszen a versei egyediek. Wittgenstein filozófiai pályafutásához hasonlóan a Gyurinak a versalkotási technikák terén nincsenek kimondottan meghatározott elő zöngéi. Az ő művei letérők az irodalomelmélet és versalkotási gyakorlatiság eddig létező vonalairól. Kicsit olyan mint Báránd, átszállós, félreesős – három világ, három tájegység, három ideológia találkozása.
Ajánlom hát mindannyiuk figyelmébe ezeket a remekműveket.
Bencze Attila
Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...