A kép saját alkotás.
Bizalmas éj.
Keringésükr?l
lemondtak a bolygók,
álomfák között
kiteríti lapjait
a barnavörös csend.
Kártyajáték lehetne,
minden egyes lap jelentéssel bíró.
Virágarcokon sejtelem remeg,
holdfénnyel átsz?rt
világok alszanak.
Nehéz bíborfüggöny
nyílik,
habfehér ágyon
hever a szerelem
álomhölgye,
az erekben
robbani kész
pillanattá s?r?södik
a kéken lüktet? id?.
Tudható:
érvényt vesztettek
a lét intelmei.
Ki mondja meg:
az álomi káprázatban
nem az elhagyott
ifjúság remeg?
Lélekfilmen volt-él?k
szólnak hozzánk, szemünkbe
néznek, átsejlenek
az elmúláson,
nem vagy magad,
ne félj!
Messze,
nagyon messze
hajnalfekvésben a Nap.
Bizalmas éj.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: dudás sándor
