Nap: 2011.12.28.

Vers

Korholó szavak

2011.12.28. Radnai István 8

itt hagytad a pórázt a fogason láttam nem voltam ott amikor még utoljára feltápászkodtál hiszen aludni sem hagyott a hasvízkór ugatásra sem maradt er?d hol horkansz fel most ha rosszat álmodol ki mellé fekszel ha jóllakol gyere még vissza bökd [… Tovább]

Vers

a birodalmi harang elveszett

2011.12.28. Petz György 5

Az őszi tücsökhöz – ürügyén – Babitshoz KÉP: Raffaello: Az első mozgató 1509¬11 freskó, 120 105 cm Stanza della Segnatura, Palazzi Pontifici, Vatikán   – dallamra születik, az egészből halljuk – figyelj, csak: – harmónia átlengte világ, szférák bő zenéje a [… Tovább]

Novella

A-tól Z-ig

2011.12.28. Ady Ágota Melinda 13

    Nem kényszerített senki semmire, csak szétcsúsztam, mint a rakott palacsinta. Sajnos nem állt hatalmamban eldönteni, hogy szabadságra menjek-e az életemből. Mióta nem voltam itthon, felépítettem egy életet, körülvettem magam azokkal az emberekkel, tárgyakkal és gondolatokkal, akik és amik [… Tovább]

Vers

Szerelem, folyó

2011.12.28. Kőmüves Klára 16

                                                              Ez                                                         a                                                        folyó,                                                       mintha                     [… Tovább]

Vers

Bejgli mosoly

2011.12.28. Maretics Erika 3

  Karácsonyi gömbre festem irántam érzett haragod, bejgli tölteléke er?ltetett mosoly. Csillagszóró pattogó szikrái, komor hangod idézik, ünnepi asztalunkon az örök gy?lölet gyertyája lobog, fénylik. Feny?fára aggatom szaloncukor-gondjaim, s rejti színes habcsók bánatom.    

Vers

Futurum

2011.12.28. Kovács György 12

Lángtorkú este volt, 2007-es Villányi pihent lomhán az asztalon szinte figyelte semmi szóváltásunkat.  Nem moccant pohár, szem se rebbent ibolyán-túli felfoghatatlan fény, ahogy kéz ért érintetlenül kezet  erősek voltunk, némán kapaszkodtunk bele e semmibe ott és akkor, még ebben is [… Tovább]

Vers

Kápráztató napforduló

2011.12.28. Radnai István 7

melled feszül susognak ajkaid a hajnal valami álomból nyújt felém valami téli rózsát hajad szirmait lesem hogy alszik-e ma itt hosszú combjával a remény gyerek vagyok túl életem delén álmomban édes anyatej folyik melled feszül susognak ajkaid játszik a képzelet [… Tovább]