Egyéb

Gólem est…oamen

Olyan szépen csókol aki szeret! Ez, hogy lehet? Pont mint álmomban veled.   – Bízz benne, és ilyen még eljöhet – mondod, s én a kövér Dávid szobrot nézem. A repülés útjain vadvirág csokrokat láttam szállni, mint kismadarakat. Tudod, az [… Tovább]

Novella

Búgás idején

*      Az este hangos volt a verekedő vaddisznók visításától. Zörgött a száraz avar, zizegett az erdei televény. Ágak reccsentek, s mint törött hegyű tollszárból a tinta, úgy folyt ki egy fekete árny a nyiladékon. Egy termetes koca – [… Tovább]

Vers

készültem írni

  készültem írni szép komoly verset melyben jól mondom bár nem várod – el hogy tudd   a tál s a bölcső melegét adtad lázat hűteni jégviharos nyárban az okos szó és az oktalan szív igazát sírtad és cipelni segítettél [… Tovább]

Vers

most légy okos

                                                                  ha nem lennél mi is volna                                                                 szőrén–szálán Európa                                                                 biztat fából vasszigorra                                                                 ki szüntelenül aggódva                                                                 a nevedben háborog ma                                                                 minden fórumon minket óvna                                                                 váltig csak azt jajongja                                                                 hogy igazítson jóra                                                                 a [… Tovább]

Vers

Nemesrothadás

Fotó: Fotóház – bubosvocsok         Fürtökön lógó szőlőszemek permettől húsukkal, héjukkal óvják magjaik. Akár a lét, ha szárba szökken, s titkolja még a céljait; mi semmit sem tudunk, csak a pete sejt valamit. Anyasorsúság a cél, a [… Tovább]

Vers

Pihe

Pillantásodnak ereje van. Haragod el?l, akár a porszem, megbújok a sarokban, ha rám nézel, mint a pihe libbenek, majd megpihenek a válladon, türelmetlen mozdulatod leráz, akkor hirtelen felszállok és repülök, céltalan lebegéssel, kitéve ezer áramlatnak. Félek, egyszer csak elt?nök, nem [… Tovább]

Vers

Alul

Ver? köd szitál…       Sötét sarok, himl?s házfalak, mállik a korompír, kegyes nyomor- üres gyomor, haskorgás nem korompér, köpköd krákogva két alak;   Nincs szép szó, csak lincs, megtermett strici luvnyát taszigál- ver? köd szitál, vizes kockak?, fáradt [… Tovább]

Elbeszélés

Názárettől Loretóig

(I Faoni di Norcia – legendák nyomában) *      Újra itt vagyok az umbriai Nursiában, hogy részt vegyek a város egyik hagyományos ünnepén. Sok van neki, de ez különösen érdekes és szokatlan, ráadásul magyar vonatkozása is van bizonyos szempontból. [… Tovább]