Paródia

Megfontolt, higgadt sorok

Az ívek szélét szeretem, amikor már nem. Visszanézve, mikor talán még másként lesz. Az indulást, akár egy lépést se, mind szegényít. A röppályák rabsága nem világom; nem hiszek én a gravitációban, mégis mindig rajtam gyakorolják. Az autóvezetés mágiája nem hozza [… Tovább]

Vers

H í v l a k

* Látom amint rohanva pakolod a napi pillanatokat, kócos hajad simítod félre gyöngyöző homlokodról. Hallom ahogy mosolyogva köszönsz a világra és a mosolyokat boldogan zsebre vágod. Érzem mikor rám gondolsz és furcsán vágyódsz egy talán nem is létez? pillanatra a [… Tovább]

Vers

Burkolt jóga pózban

  Most jön. Írjunk közösen: vers ez. Laza ászana – póz, az egó elengedi a merszem. Frászkarika, kacsintok, érzékivé oltod szemem, nem nehéz így együtt, lomha hátfekvésben, hagyni elúszni mindent, míg éter üzen a végtelennek, habos szó, hullám a mondat. [… Tovább]

Novella

Szentségtörés

Billy mély lélegzetet vett, megerőltetésébe került önuralmat erőltetni magára. – A halott – suttogta, majd rögtön szája elé kapta kezét, mintha így akarná meggátolni a további szavak áradatát. Szemei kikerekedtek a rémülettől, s ahelyett, hogy folytatta volna, amit mondani akart, [… Tovább]