Nap: 2011.12.27.

csíra holnapok mában puha föld kezek jelentést teszek magamban téli kirándulásra készen felöltöztem feny?magokat bújtattam imát hóra fektetek csendet tép a szél reményt szül erényt az egyedüllét pirosba virágzó tetté szök? láza köszönöm hogy kivártam míg megadatik

Délutánra messzebbre nyúlnak az árnyak, délutánra kihaltabbak lesznek szívemben az utcák. Lehetnének szebbek a széthagyott dolgok.   Gyöngébb vagyok nagyhajú, fiatal n?k tejes mosolyánál, nem lehet ennél szelídebb, szótlanabb maradni.   Van, amikor nincs helye a renyhe, r?t álmoknak, mélázásaim [… Tovább]

*   I. A születés     Kezdetben vala az ige hangja. Ím sötét lélek mi semmim lakja. Csoda tett azzá, hogy jó a kedvem, földbe taposva málé lettem. Tyúkok kapkodtak belém marva, tojásnak löktek száraz avarba. Majd tehén nyalta [… Tovább]

Nekem nem kell ez a földi lét, magába olvaszthat a sötét, de még gondolok rád barát, tudom, nem vár senki odaát, fáj a hiányod nap mint nap, hogy voltál, halk imába foglalom, de sosem lesz irgalom, a világ csak kinevet, [… Tovább]

Írj még… vérrel ha könny nincs s könnyel ha vérzel Írj ha elkezdted hogy végére érj hallgatni kár viseld kereszted  hagyd génjeid hogy ember arcot szabjon naponta rád és magad légy a készt nem kapod kézhez az élet úgyis megsarcol [… Tovább]