H.Pulai Éva : Elhunyt Makovecz Imre építész

“Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002)

 

 

Életének 76. évében 2011. szepember 27-én kedden elhunyt Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja – tudatta a család az MTI-vel.

 

 

“A házat mintha a belsejéből kiinduló erők alakítanák. A részletformák szinte megszemélyesítik a statikai erőket. Makovecz konkáv formát ad főhomlokzatának, ezzel hatalmas ölelő gesztussá nagyítja az épületet, egy hatalmas lény szürreális képzetévé változtatja.”

 

 

 

 

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke.

 

„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985)

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002)

 

A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Első közösségi emlékéről így ír:

„Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és ’45 között…” [2]

 

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. „A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő csodálatos palota volt. Boldog és büszke voltam, hogy bekerülhettem oda. Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza. …Weichinger professzor ajánlására […] megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit.” [3]

 

1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI [4]), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében.

Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977-81 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként dolgozott.

 

Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.

 

A paksi Szentlélek templom 1991

 

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is. Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

 

Magyar pavilon 1992, Sevilla

 

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből esett volna le rá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.

 

1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola [5], 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.

 

Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különböző közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérik. Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993-98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996-98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja volt. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában.

 

Díjak, kitüntetések

1969 Ybl Miklós-díj

1987 Ifjúsági Díj

1987 Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja

1989 SZOT-díj

1990 Kossuth-díj

1992 A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja

1992 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal

1993 Dundee-i Egyetem díszdoktora

1996 Magyar Örökség díj

1997 A Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme

1998 A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja

1999 Steindl Imre-díj

2001 Corvin-lánc

2003 Prima Primissima díj

2007 Budapest XII. kerülete (Hegyvidék) díszpolgára

2011 Budapest díszpolgára

2011 Szent István-díj

 

Művei

1963 Vendéglő, Berhida 1964

1964 Cápa Vendéglő, Velence

1964 Sió Csárda, Szekszárd

1965 Üdülő, Balatonszepezd

1966 Csárda, Tatabánya

1969 Étterem, Gyulavár

1972-1977 Művelődési ház, Sárospatak 1983

1973 Étterem, Szentendre

1975 Ravatalozó, Budapest, Farkasréti temető ravatalozója 1977

1977 Szállásépületek, Visegrád

1978 Mogyoró-hegy kemping, Visegrád

1979 Siház, Dobogókő

1980 Tanya, Visegrád

1980 Visegrád vendéglő, Visegrád

1980 Lakóháztömb, Sárospatak 1987-1988

1981 Faluház, Zalaszentlászló 1985

1983 R.kat. templom Budapest – nem épült meg

1983 Kultúrház, Jászapáti

1985 Faluház, Bak

1985 Gimnázium, Visegrád

1985-1987 Vigadó, Szigetvár 1994 [1]

1986-1987 Evangélikus templom, Siófok 1990

1987-1988 R.kat. templom, Paks 1991

1988 Középiskola, Sárospatak 1993

1988 Duna-part beépítési terve, Visegrád

1989 Üzletház, Überlingen

1990-1991, 1997 Ref. templom, Temesvár – 2008

1990-1991 Magyar pavilon, Sevilla, Világkiállítás 1992

1990-1993 R.kat. templom, Budapest, Gazdagrét – nem épült meg

1991-1995 Színház, Lendva 2004

1992 Középiskola, Dugny, első díjas terv volt – nem épült meg

1992-1993 Pálos kolostor, belső, Budapest, Gellért-hegy – nem épült meg

1993 Görög-kat. templom, Csenger 2000

1993-1995 Sportuszoda, Eger 2000 [2] [3]

1994 Pavilon-tervek, Budapest, Világkiállítás – nem épült meg

1994-1996 Egyetemi templom, Piliscsaba – nem épült meg

1994 Templom, Dunaszerdahely 2002

1994-1997 Ref. templom, Kolozsvár épül

1995 R.kat. templom, Százhalombatta 1996-1998

1995 Emlékmű, Budapest

1995-1996 Ref. templom, Vargyas 2005

1995-1997 Egyetemi épület (Stephaneum), Piliscsaba 2001

1996 Hagymaház, Makó 1998

1997-1998 Ravatalozó, Sepsiszentgyörgy 2005

1998-200 Uszoda, Eger

1999 R.kat. templom, Pethőhenye

2001 R.kat. templom, Csíkszereda 2003

2002 R.kat. templom, Dunaszerdahely

2003 Kopt kolostor, Taposiris Magna (Egyiptom) épül

2004-2005 R.kat. templom, Budapest, Felső-Krisztinaváros, első díjas terv

2006 Boldogasszony kápolna, Pilisszántó

2007 Világhy-ház, Ispánk [4]

2007 (Török Ádámmal) Családi ház, Ispánk Országépítő 2009/3. 15-17.o.

2008 Autóbusz-pályaudvar, Makó 2010

2008 Búza utcai bölcsőde, Makó épül

2009 Termál és Gyógyfürdő, Makó épül

2010 Közhivatalok Háza, Makó épül

2011 Zenepavilon, Makó épül

 

Egyéni kiállítások[6]

1978 Dombóvár

1980 Zalaszentgrót

1983 Vác

1989 Rotterdam

1989-1990 Budapest

1992 Skócia

1995 Lakitelek

1996 Wroclaw, Detmold (D), Svédország, Izrael, Finnország

1997 Thurzó Galéria, Szentendre

1997 Temesvár

2007 Vitalitas Galéria, SzombathelyVálogatott csoportos kiállítások

1991 Velencei Építészeti Biennálé, Velence

1995 Magyar élő építészet, (Budapest)

 

Írások

Makovecz, I.: In the Search of a Hungarian Architectural Identity. In: The New Hungarian Quarterly, 1985. 4: 225.

Makovecz, I.: Technique et Architecture. 1985. 6-7: 108.

Makovecz I.: Sopánkodás helyett – falvaink építészetéről. In: Falu 1986. 1.

Makovecz I.: Építész és megrendelő. In: Magyar Építőmővészet, 1986. 4.

Makovecz I.: Az erdei művelődés háza. In: Magyar Építőmővészet, 1988. 2.

Makovecz I.: Dráma. In: Magyar Építőművészet, 1988. 4-5.

Gerle J., Kovács A., Makovecz I.: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Kiadó – BONEX, Budapest, 1990.

Makovecz I.: Írások, 2000-1990. Editio plurilingua, 2001.

Makovecz I.: Válaszok, 2001-1981. Editio plurilingua, 2001.

Makovecz Imre: Írások, 2000-1990 (:Editio plurilingua, 2001)

Makovecz Imre: Válaszok, 2001-1981 (Editio plurilingua, 2001)

Makovecz Imre: Rajzok (Bp., 2004)

Makovecz Imre: Rajzok és írások (Bp., 2007)

 

Irodalom

Magyar nyelven megjelent könyvek:

Frank János: Makovecz Imre (Corvina Kiadó Vállalat, 1980)

Komjáthy Attila: Makovecz Imre (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1977)

Gerle János: Makovecz Imre mőhelye: tervek, épületek, írások, interjúk (Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft., 1996)

Gerle János: Makovecz Imre: Tervek, épületek, írások, 1959-2001 (Serdián, 2003)

 

Idegen nyelven megjelent könyvek:

Heathcote, Edwin:  :Imre Makovecz : The wings of the soul (:London : Academy Editions, 1997 Architectural monographs 47.)

Tischhauser, Anthony: Bewegte Form Der Architect Imre Makovecz (Stuttgart : Verlag Freies Geistesleben & Urachhaus GmbH., 2001)

Boersma, Tjeerd: :Imre Makovecz, Hongaars architect (Rotterdam : Architectuurinstituut, 1989)

Scatena, Donatella; Priori, Giancarlo: :Imre Makovecz (Roma : Tutti i diritti spettano alla Fratelli Palombi Editori, 2001)

 

Külső hivatkozások

Contemporary European Architects Volum II. (TASCHEN 1995. 118-125. old.)

Makovecz Imre-gyűjtemény

Makovecz Imre a Mindentudás Egyetemén

“Szélsőséges, szürreális helyzet” – Interjú a hetvenéves Makovecz Imrével.

IGENEK ÉS NEMEK – Heti Válasz interjú 2005. október 20.

A KÖZVETÍTŐ – Heti Válasz interjú 2006. szeptember 28.

Makovecz Imre munkái az epiteszforum.hu-n

Makovecz Imre a NapTV-ben

Légifotók Makovecz Imre épületeiről

Stephaneum fotóalbum

Makó gyógy- és termálfürdő

“Valódi változást! – interjú a Demokratában.

“Nem leszek jobbikos!” – interjú a Heti Válaszban.

 

Finta József: az elmúlt évtizedek egyetlen igazi építész mestere volt

 

“Nagyon régóta ismertük egymást, sok évvel ezelőtt együtt alapítottuk azt a Magyar Művészeti Akadémiát, amely most végre köztestületi rangra jutott. Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épített világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére sohasem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az elmúlt fél évszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt” – fogalmazott Finta József, a Kossuth-díjjal szintén kitüntetett építész, akadémikus.

 

Mint hozzátette, Makovecz Imre egy “gyönyörű álomvilágot”, egyedi stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Thoroczkay-Wigand-féle magyar népi szecesszióig. Ezekből az alapokból egészen egyedi építészetet hozott létre, és ennek az építészetnek óriási tábort is tudott szervezni.

 

Finta József az elmúlt két-három évtized termését emelte ki Makovecz Imre munkásságából: ekkor született többek között a paksi templom és a százhalombattai templom, a sárospataki művelődési ház vagy legfrissebb épülete, a makói fürdő, amelynek már nem érte meg az átadását. “Ezek mind események voltak a magyar építészetben, attól függetlenül, hogy valaki egyetértett az építésszel vagy sem” – hangsúlyozta a pályatárs.

 

“Azzal együtt, hogy sokan támadták, a mai magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, aki nem csupán az építészetre sugározta ki hatását, hanem a képzőművészetekre, a belsőépítészetre és szobrászatra is és általában az egész kultúrára. ő a kultúra egészében gondolkodott, az MMA is ilyen alapon jött létre” – méltatta Finta József Makovecz Imre közéleti tevékenységét.

 

Finta József emlékeztetett arra, hogy építésztársa külföldre is ki tudta sugározni a maga hitét, és a világban méltatlanul kezelt magyar kultúrát az építészetben az ismertség szintjére emelte. “Függetlenül attól, ki ért vele egyet, és ki nem, az egész magyar kultúra hasznára vált, amit Imre csinált” – fogalmazott.

 

Fekete György: iskolateremtő mester távozott

 

Az Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke megjegyezte, Makovecz Imre jó ideje gyengélkedett, halálának hírére azonban nem lehetett felkészülni. “Óriási csapás; már zarándokolnak az emberek az MMA Kecske utcai székházába” – főzte hozzá. Makovecz Imre az MMA örökös és gyakorló elnöke volt.

 

Fekete György felidézte, hogy szeptember közepén nyílt meg a Várnegyed Galéria kiállítása Makovecz Imre templomépítészetéről. “Megrendítő volt templomterveit látni és őt is, aki bizony nagyon gyenge volt, de nagy örömöt jelentett számára azoknak az embereknek a szeretete, akik nemcsak a kiállításért, de személyéért is eljöttek a megnyitóra” – emlékezett.

 

“Imre jelentőségét annak az építészetnek a terjesztésében látom, amely az ember köré tervez házat, templomot, épületet. Az organikus iskolának nagyon fontos törekvése, hogy bár az építészet tízezer éve odatolakszik valamilyen módon a Teremtés és az ember közé, nem szabadna másnak lennie, mint közvetítő eszköznek, amely a szellemi kapcsolatok ápolását is szolgálja, nemcsak a testi igényeink kielégítését” – beszélt az iskolateremtő építész szellemi örökségéről.

 

Mint Fekete György emlékeztetett, Makovecz Imrének nincs jelentős épülete Budapesten, nem lehetetlen azonban, hogy tervei között vannak olyanok, hogy az utódok egyszer veszik a bátorságot, és ebből valamit megvalósítanak.

 

A Magyar Művészeti Akadémia öt hét múlva, november 5-én köztestületté válik – közölte az MMA ügyvezető elnöke. “Óriási csapás, hogy Imre, akinek húsz éven keresztül vágya volt ez, nem lehet már ott az avató ünnepélyen”.

 

Fekete György elmondása szerint december 1-jén az Iparművészeti Múzeumban nyílik kiállítás az 59 eddig elhunyt MMA-tag tiszteletére, akik közé hatvanadikként immár Makovecz Imre is csatlakozik; a nyitónapi Liszt-koncertet a Magyar Művészeti Akadémia az alapító emlékének fogja szentelni.

 

Csete György: az organikus építészet mozgatórugója volt

 

“Makovecz Imre maga volt a nyughatatlanság, az általa kiírt magánpályázatokkal bennünket is rákényszerített, hogy ne tespedjünk, álljunk a vártán és tegyük a dolgunkat” – mondta a szintén Kossuth-díjas építész.

 

“A magyar organikus építészetnek két pillére volt, az egyik pillér most kidőlt, egyedül maradtam, várom, mit hoz a jövő” – fogalmazott Makovecz Imréhez főződő kapcsolatáról szólva Csete György.

 

Mint mondta, Makovecz Imre a magyar építészetben egyedülálló volt, számos közéleti funkciót vállalt, amelyet becsülettel ellátott, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke volt, halálával az elnökség is magára maradt. “Tanácstalanok vagyunk, hogy ebben a helyzetben, amikor egy ilyen detonáció bekövetkezik, mit tegyünk” – mondta a pályatárs.

 

Hozzátette: a magyar organikus építészeti mozgalomnak folytatódnia kell, hiszen személyüktől függetlenül is világszerte a magyar építészet fontos irányzatát képviseli, amelyet nemzetközileg is számon tartanak.

 

Makovecz Imre munkái közül az új makói fürdőt említette, amelyről tollából cikk is megjelent. Mint mondta, az építésznek több épülete áll Makón, a fürdő a város közepén épült. “Parádés, gyönyörű épület, amelyet félkész állapotban láthattam, bejárhattam” – mondta, hozzátéve, hogy az épület tetőszerkezetének harmada egy hónapja leégett. “Hogy ki fogja befejezni, nem tudom” – jegyezte meg.

 

Turi Attila: szerepe a legnagyobbakhoz mérhető

 

Makovecz Imre egyik legkedvesebb tanítványa a mester építészetét a legnagyobbakhoz mérve nevét együtt említette Pollack Mihály, Ybl Miklós, Medgyaszay István és Kós Károly nevével, aki, mint mondta, személyéhez legközelebb állt.

 

Tevékenysége, gondolkodása sokrétű, talán kevesen ismerik írásait, grafikáit – mondta Turi Attila, hozzáfőzve: ezért volt közéleti személyiség, ezért tartott előadásokat. A nemzet sorsáért aggódva járta az országot, megpróbálta lelkesíteni az embereket, mindig azon a módon, amelyre lehetősége nyílt – tette hozzá.

 

“Kereken harminc éve, egyetemistaként ismertem meg Makovecz Imrét, szerveztem több társammal azokat a visegrádi táborokat, amelyekből később a mostani építésziroda és a Kós Károly Egyesülés született” – mondta Turi Attila.

 

Mint mondta, 25 éve dolgoztak együtt, szoros kapcsolatban volt mesterével. “Közvetlen tanítványa voltam és az egyetem elvégzése után nála kezdhettem el dolgozni, olyan épületeken, mint a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, a sevillai magyar pavilon vagy a makói élményfürdő épülete” – emlékezett mesterére Turi Attila.

 

 

Hozzátette: Makovecz Imre sajátja egy olyan egyedi, olyan erejű látásmód, gondolkodásmód volt, amelynek csak egyik – kétségtelenül legkarakteresebb, legerősebb – kifejeződése az építészet. Elsősorban ezt a szemléletmódot tanulta meg Makovecz Imrétől, aki mindig azt mondta, hogy találják meg a saját kifejezésmódjukat, soha nem akart “kis Makoveczeket” nevelni belőlük. Tanítványként és munkatársként is tekintett ránk – emelte ki, hozzátéve, hogy 51 évesen már neki kell tanítani tovább.

 

Kiemelte: közönségére mindig ráhangolódott, az akadémikus és a szőlőmunkás számára is érthetően tartott előadást. Olyan képeket vetített hallgatói elé, amilyen építészete is, amely nemcsak az észen, de a szíven keresztül is megérintette az embereket – fogalmazott Turi Attila.

 

Mint mondta, Makovecz Imre munkásságában legfontosabb az az egyedi látásmód, amelyet úgy fogalmazott meg: az eget a földdel összekötni. Ez érezhető bármely templomába belépve: mintha a földből nőne ki és mintha az ég ereszkedne rá; ezt a felemelő érzést valósította meg szinte minden épületében.

 

Kiemelkedő munkái között említette a sevillai magyar pavilont, a piliscsabai katolikus egyetem nagyelőadóját, a néhány hónap múlva elkészülő makói élményfürdőt, valamint számtalan templomát Pakstól Siófokon át Csíkszeredáig.

 

Turi Attila hangsúlyozta: Makovecz Imre utolsó tervét, amelyet augusztusban rajzolt, mindenképpen megvalósítják, ez a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecseren egy emlékkápolna.

 

Másrészt fontosnak tartja a mester szellemi végrendeletének megvalósítását, a felső-krisztinavárosi templom megépítését, amely a magyarság szentélye lenne, a katalánok Sagrada Familia templomához hasonlítható. Mint mondta, a terveket korábban egy pályázatra rajzolta meg Makovecz Imre, ebben a munkásságát jellemző minden építészeti gondolat megtalálható, munkája összegzése. Ezt a templomot meg kell építeni – mutatott rá, hiszen az utóbbi években ennek a lehetőségnek a megteremtésén fáradozott Makovecz Imre.

 

 

Források

1. http://index.hu/kultur/2011/09/27/meghalt_makovecz_imre/

2. A szülők házasságkötése bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 489/1934. folyószáma alatt.

3. Idézet Makovecz Imre „Oktatás a hegyvidéken” kiadvány 30-31 oldaláról

4. Idézet Makovecz Imre visszaemlékezéseiből

5. Schéry Gábor: A magyar tervezőirodák története címő kiadvány. (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 2001. 49-59. old., 319-330. old., 395-404. old.)

6. A MESTERISKOLA, a diplomás fiatal építészek-belsőépítészek részére, a tervezés szakmai gyakorlatának és elméleti ismereteinek kiszélesítése, valamint az építész generációk, irányzatok összekapcsolása érdekében kétéves – posztgraduális – továbbképzés. Alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége 1953-ban

7. Forrás: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés

8. Az ORSZÁGÉPÍTŐ című folyóiratot 1989-ben alapította a Kós Károly Egyesülés, A folyóirat célja, hogy a magyar organikus építészet és a szerves, holisztikus, vertikális gondolkodás különféle területeiről származó eredményeket nyilvánosságra hozza.

Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés

hu.wikipedia.org

MTI

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1137 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva