Jövő
Szendergő hajnalok lépte,
illúzió nélküli álmok,
örök kérdések:
hogyan-továbbok…
Megtisztult éjjeleken
lámpások gyúlnak:
vágyam palástjai
a földre hullnak.
Toporgó időkerék,
választalan tegnapok,
meztelen lábunk fűre lép:
kétségeket nem hagyok.
Velem zuhan a múlt,
kabátját magára veszi
a didergő jelen:
veled alszom most már
minden éjjelen.
2010. július 31.
Legutóbbi módosítás: 2010.08.09. @ 22:36 :: Nagy Edina Holdsugár