Murák Tibor : Valaki vár

Remegő pillákon, mázsás sötét ül,
nem tud magáról semmit a test,
az éji kábultság belső mámorában,
ziháló szívem képeket fest.

Játékos holdsugár, átsuhan ágyamon,
magával csalja az égbe lelkemet,
oda, hol csillagok, örök útjuk járják,
ahová nem jut el más, csupán a képzelet.

Hagyom, hogy szabadon, tudattalan szálljon,
kisírva közben minden bánatát,
hogy el tudja feledni, el tudja végre
azt a bús, szerelmes, utolsó éjszakát.

Hogy el tudja feledni, el tudja végre
azt, ami azóta is annyira fáj,
hogy puha kezedet el kellett engednem…
mert tudtam, hogy valahol, valaki vár.

Legutóbb szerkesztette - Murák Tibor
Szerző Murák Tibor 98 Írás
Murák Tibor vagyok és Kazincbarcikán élek. 1961-ben születtem. Vízöntő a csillagjegyem. Gyerekkoromtól szeretem a verseket, olvasni és írni is. A kedvencem: Ady. Hiszek a csillagokban, a szeretetben és biztos vagyok abban, hogy minden ember jónak születik. Korom ellenére én még mindig hiszek az igazságban és a becsületben. Örülök, hogy itt lehetek, köszönet érte Zalán Györgynek. Remélem nem okozok csalódást és meg tudok felelni az itteni elvárásoknak. muraktibor.try.hu