Zalán György : Őrültségem okaiból szemezgetve

 

 

 

 

Zakkant vagyok, mindenki látja,

és ez lenne

a mostani versem tárgya…

 

Anyám – mesélik – elengedett

– de mért pont az üres kád felett?! -,

és bár elkapott,

pattanni azért kettőt hagyott,

igaz, nem nagyot…

 

Ötvenhatban, négyévesen

– no, az én anyám

még nem volt gyesen –

na lám,

a régi éra ára,

és hát ez is megváltozott mára –

lelkemet érte sok törés.

 

Bár nem fenyegetett börtön, és

nem is bántottak nagyon

– enyém is volt a népvagyon -,

a szenespince szűk ajtaján

– lehet, ma be se férnék

talán -,

érték

akkor se jutott haza,

bár más volt a mérték…

 

Laza

gyerekkor,

bár szűk anyagiak,

ekkor

már nem volt kit hívnom nagyinak,

az utca nevelt,

de nem voltam levert…

 

Kevert,

vodka és Kocsis Irma

– jól jönne e helyt

egy lelki radír ma –

bő csikktermésű járdasziget

– ezt nem mondtam eddig senkinek -,

s a koldus kalapját kifosztva

nem volt gondom kvártélyra, kosztra…

 

Aztán mielőtt

benőtt

a fejem lágya,

beteljesült

a kamasz tavaszi vágya…

Ágya-

mon a nő! Alma-

szerű keble halma…

– erről szólhatna minden dal ma!

 

Delnői didik dideregtek.

Bimbói szalutáltak a hidegnek,

és ez minden pénzt megér,

melengette a kamasztenyér…

 

De jaj, a mámor köde oszlott,

a látvány megfosztott

mindtől, mi nemes,

hisz’ jól fes-

tett, míg hatott a feles…

A fes-

lett matracon

szakadt cafka foszlott,

nem is nagyon

értettem, hogy lehetett pont ott!

 

Hová lett a delnő? És hová az álmok?

 

Álnok

valóság vésett vart lelkemre.

 

Rendbe

ebből se jöttem soha,

de hosszú még

a lelki sebek sora…

 

Nem folytatom mégse,

belelógtam így is az estébe,

de mesélhetném reggelig.

 

Van tanulság. Éspedig

ha nem lett volna semmi más,

már ennyitől is lehettem gyagyás!

 

Legutóbb szerkesztette - Zalán György
Szerző Zalán György 170 Írás
1952-ben születtem. Voltam tengerész és nyomozó, mérnök és lakatos, divatárukészítő és "telefonoskisasszony", rakodómunkás és ügynök... Most nyugdíjas vagyok, sőt, ingyen utashatnék, de mivel gyárilag ott lakom, ahova más drága pénzen nyaralni jár, így nem megyek sehova... A család: 72 óta vagyunk együtt nejemmel, fiam 75-ös, lányom 80-as. Itt is, ott is lányunokám született. Nagyon szeretjük egymást, de ritkán találkozunk, gyerekeim külföldön élnek. Örülök, hogy Válóczy Szilvi felhívta a figyelmemet a Héttoronyra! Remélem, nem bánja meg, és méltó leszek a társasághoz... :) Honlapjaim: http://zalangyorgy.hu és http://kertigrillem.hu