Koosán Ildikó : Elkopnak végleg


Elkopnak végleg

 

 

 

…a bézsszín? ruhát mint újat viseltem,

anyám régi tavaszikabátja volt,

kitelt bel?le,

alul nagy felhajtással;

leengedik, ha kell, kitart a hossza jöv?re,

/csupán a kopott rész lett félredobva;/

viselheted- mondták- ünnepnapokra!

bal oldalt, szívem fölött, sötétbarna szalagból

nevem kezd?bet?i: K.I.,

kedvesebb dísz, mint bármi;

derékon széles öv, hátul  három behúzott gombbal,

magas nyak, mert, ilyen illett;

így lett irigylésre méltóan elegáns;

viseltek akkor ” kett?b?l, háromból ruhát”

toldva-foldva, kincsként mentve át

a jó és színes  anyagrészeket,

a kényszerdivat, s nem divatkényszer miatt

viseltem büszkeséggel:

benne magam vonzónak láttam;

darabját nemrég megtaláltam:

pár éve lányomnak lett miniszoknya,

most meg ez a vers …

emlékeztet a sz?k napokra;

így enyésznek, kopnak el végleg

akkori házak, hazák, korok, utcaképek,

fényképmögötti fényterek,

ahonnan rám még

visszanézett a serdül? lánygyerek.

 

 

2011 augusztus 28

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 940 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.