nem akarjuk csak megtörténik
a döbbenetből múlnivágy lesz
majd hisszük győz az ész
a gyűlölet arat
a kaszás markába nyomjuk az árat
vigyorgó arcába mosolygunk ártatlanul
aki visszaszórja ránk
összes fénylő aranyba öntött átkaink
nem akarjuk csak megtörténik
leborulunk templomok hűs köveire
fájni feketén
visszaálmodni magunkat nemlehetekbe
újra gyermekmód játszunk
az égig lángoló máglya hatalmat adó
vérvörös tüzével
nem akarjuk csak megtörténik
fehéren lépünk ki
a templom kapuján
Legutóbbi módosítás: 2011.10.09. @ 19:41 :: Kovács Ágnes