Kőmüves Klára : Odavágyom…

Fotó: Fotóház – azsoltt

 

 

 

Odavágyom, ahol téged nagyon szeretnek és

elfogadnak engem, amiért ennyire szeretlek.

Egy rétre vágyom, ahol a füvek érintéseinkre

várva örömmel halnak testsúlyunk alatt, ott azért

könyörögnek a bokrok is, hogy minket takarhassanak.

Odavágyom melléd, a bőröd engem hív, tudom.

Az álmainkon nem segíthet senki sem, örök

éberségünkért fohászkodom. Odavágyom, ahol

szerelmünk – akár a felbolygatott Éden – gyönyörűvé

válik bűnünk szentelt köntösében. Odavágyom,

ahol dicsőséget élvezhet a bujdosó szemérem,

ártatlan csillagok születnek ott a fekete égen.

Ott az én otthonom, ahol majd lehajtod a fejed

és minden vadságod elengeded, mert…

 

Az ujjaim szelídek, csókjaim árvák.

Én semmit se kérnék, te mindent megadnál.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.08. @ 06:49 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 747 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))