Kiss-Teleki Rita : Újraültetek

 

Még mosolyog  véremben a pohár bor,

amit a vacsorához ittam,

és ma  alig fáj, ami fájni szokott,

szép ez a kora nyár, ami itt van,

ölel a csend,  most boldog vagyok.

Jó lenne így még néhány évet,

vihar nélkül, itt… a csendben,

valami csak összeköti az egészet,

a régit… és aki azóta lettem.

Akárhogy lesz, a lényeg úgyis megmenekül,

hogy belőle vethessek új életet,

és ha romokat látsz csak magad körül,

engem ne félts – én újraültetek.

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Kiss-Teleki Rita 42 Írás
1975-ben születtem, Bonyhádon, jelenleg Budapesten élek. A versek iránti vonzalmamat középiskolai tanárnőmnek köszönhetem, volt is akkoriban néhány versírási próbálkozásom, de felnőttként eltávolodtam az irodalomtól. Azonban néhány éve, egy súlyos betegség következtében sok időt kényszerültem magammal tölteni. Ez idő alatt rengeteget tanultam türelemről, szeretetről, odaadásról. Éreztem, hogy a félelmeimet, fájdalmaimat ki kell írnom magamból. Írtam novellákat, kisregényt, végül mégiscsak a versírás szerelmese lettem. Verseim nemcsak a betegségemről, mint tabutémáról szólnak, a legszemélyesebb történeteimet dolgozom fel bennük. Saját kötetem még nem jelent meg, de publikáltam már nyomtatott és elektronikus folyóiratban is, valamint verseim irodalmi antológiákban is szerepelnek.