A várat figyelem, a csönd támasztott, feltárt kőfalat, ahogy a halál távozik róla, porszemenként alá s fény önti el, melegíti át a mésszel összeforrott, borostyánnal futtatott kősziklákat, fák levelein átszűrődik egykor éltek látványa, fénylik a reggel, katonák, urak és cselédek [… Tovább]
Otthon vagy-e magadba vándor, megrettensz-e a világ zajától, ha Nap simogat és a göncöd szárad, de pont nem olyan, ahogyan elvártad? Mert minden árnyban látod a múltat, visszaköszönnek a sutba dobottak, érdekes most a világ, mint tudjuk – úgy alakult, [… Tovább]
