Vers

Talán elindulsz te is, majd vörösbe játszol, mint a távolodó csillagok, és sose beszélek majd neked a konvergenciáról, ahogy köréd sűrűsödik a gondolat. Ha nem mozdulsz, nem érinthet, szabad vagy, mint a nyár vagy lehunyt szemeken a finom eső. Ha [… Tovább]

Elbeszélés

Alex ollója (4./11)

Apró szúrás. Meghatározhatatlan mélységben, detektálhatatlan időben. Csak a szín az, amit sosem felejtek már el. Egy angyal, akinek méregzöld íriszcseppek pettyezik a tekintetét. Volt már holt merev a pupillám, akkor vesztettem el a színlátásom. Occam szeme sosem lesz szürke, akkor [… Tovább]

Vers

Reprezentatív mintavétel

  Mint anno a Patriarsije Prudin. Felmérni, hogy az új ideák milyen mélyre hatoltak a tömegekbe, és váltak anyagi erővé. Aztán tárgyszerűen jelenteni. A szüntelen benne forgás minden erődet felemészti, és nem avatkozhatsz bele, nem léphetsz ki belőle, ha már [… Tovább]

Vers

Üzenet

  ha írok verseket ne olvasd el szemétbe vele! ha te írsz könnyeket hullajtanak széplelkű fejek ő is ír rád hajaz nem találja lelke vigaszát mi írunk utánzunk költőt írót ha ez a nevük ti írtok mindegymit szeretnétek babérkoszorút ők [… Tovább]