William Butler Yeats: Moll Magee balladája (The Ballad of Moll Magee)

Uram szegény halász volt
A tengerpartok mentén,
És egész álló napon át
Heringet sóztam én.

 

Gyertek körém, kisgyerekek,
Ne dobjatok köveket,
Motyogok, amerre járok,
Moll Mageet szánjátok meg.

 

Uram szegény halász volt
A tengerpartok mentén,
És egész álló napon át
Heringet sóztam én.

 

S néha a sózóból lábam
Éppen csak húztam ám,
Az áldott holdfény alatt
A kavicsos utcán.

 

Gyenge voltam mindig is,
S újszülött volt gyermekem,
Egy szomszéd dajkálta őt nappal,
S én ringattam éjeken.

 

Kislányomra feküdtem,
Ti drága gyerekek!
S fagyos, tiszta hajnalon
Láttam, hogy mily hideg.

 

A fáradt nő oly mélyen alszik!
Uram sápadt s vörös lett,
Pénzt adott és hazaküldött,
Kinsale-be kergetett.

 

Ajtót bevágva elzavart,
Átkot szórt fejemre;
Csendben jöttem el onnan,
Nem látott szomszéd se.

 

Ablak, ajtó zárva s fakó
Zöld csillag világlott;
A csupasz ösvényen pedig
Némi szalma kavargott.

 

Csendben jöttem el onnan;
És egy kedves szomszéd,
A vén Martin csűrjén túl
Élesztgette tüzét.

 

Kiszedte belőlem, mi volt,
S bár pénzem elfogyott
De szánakozva s megvetően,
Ennem s innom adott.

 

Azt mondja, férjem majd eljön
és hazavisz megint;
De járhatok én bármerre,
Házban, vagy odakint,

 

Ha fát, tőzeget cipelek,
Vagy kúthoz visz utam,
A kisbabámra gondolok
és sírok magamban.

 

S néha érzem, biztos tudja,
Ha fenn ajtót nyit a Kéz,
Az Úr gyertyát gyújt, csillagot,
S a szegényekre néz.

 

Ezért hát, kisgyerekek,
Ne dobjatok köveket,
De gyertek fénylő szemekkel,
S Moll Mageet szánjátok meg.

 

30látogató,1mai

Szerző Rácsai Róbert 172 írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.

7 Komment

  1. Ismerem Tandori fordítását, több helyen nem értek vele egyet (pl.: “legendás” partokon – amellett persze, hogy szép fordítás); mindenesetre a 2015-ös pályázatra érkezett pár remek fordítás, Lázár Júlia, Pap József tollából… Napút, 2015/2 – a magazin fele Yeatsről szól.
    Köszönöm!

  2. Koszi, Tibor! Hozok még.
    Iván: szándékos volt, természetesen 🙂 Yeats-et sokan fordították. Némelyik versének neki sem álltam, mert ismertem olyan fordítást, ami tökéletes volt – hát akkor minek vesződjek vele, ha úgyis csak gyengébb eredmény lenne? No, ez nem azt jelenti, hogy a többi jobb lenne, mint másoké, csak éppen én másként oldok meg bizonyos dolgokat. Yeats nyelvezete modern, ezt igyekszem visszaadni; bár ahol archaikus volt a szóhasználata, azt megtartottam én is, mert úgy illeszkedett a vers témájához, hangulatához.
    Köszönöm neked is.

  3. Köszönöm mindenkinek!
    Sándor: bizony kellett bátorság. 2015-ben kiírtak egy pályázatot Yeats pályázatot a Nobel-díjas író születésének 150. évfordulójára. Nevezte, 10 vers és 1 drámafordítással. Arra számítottam, hogy talán 1-2 bekerül, de arra nem, hogy 6 vers és a dráma is bekerült, megjelent a Napútnál… Több ezek közül megjelent egy nagy és nívós nemzetközi kiadványba egy esszé részletemmel együtt. A PIM-ben meg volt egy fogadás, és fordítói kerekasztal beszélgetés, ahova meghívtak és a fordítás nehézségeiről szépségeiről beszélgettünk.
    No, ezekre nagyon büszke vagyok 🙂
    Azóta tagja vagyok a Yeats Társaságnak s megkértek, hogy legyek az egyik “hivatalos” fordító.
    Igyekszem.

  4. Szia, Robi!
    Egy másik fordításban már ismertem ezt a verset. Most össze is vetettem a kettőt. A tied kevésbé „koldusos”, inkább olyan „hajléktalanos”, vagyis nekem sokkal modernebbnek, életszerűbbnek tűnik.
    Nem tudom, hogy ez részedről tudatos volt-e, vagy csak a szavak játéka? Vagy csak én olvasom bele? Tetszett!

Hagyj üzenetet