Lucian Blaga
Mi és a föld
Koosán Ildikó fordítása
Olyan rengeteg csillag hull ezen az éjen.
A földet tán az éj Démona tartja kezében
és mint a taplót csiholja
dühösen, hátha belobban.
Ezen az éjen, amikor
oly rengeteg a csillag, fiatal tested
elvarázsol, lángol a karomban
akár egy máglya lángja.
Őrület,
ahogy karjaim, mint a lángnyelvek nyújtóznak feléd
meztelen vállaid hűsét hogy megolvasszam,
beszívjam kiéhezetten, oldódjon bennem
az erőd, véred, büszkeséged, a tavaszod egészen.
Hajnalban, mikor a naptól tüzet fog az éj,
hamvai messze tűnnek, széthordozza
a szél- a pusztulás felé,
e hajnalon azt akarom, legyünk mi is
hamuvá,
mi és- a föld.
2018. április 7.
Noi şi pământul
Atâtea stele cad în noaptea asta.
Demonul nopţii ţine parcă-n mâni pământul
şi suflă peste-o iască
năprasnic să-l aprindă.
În noaptea asta-n care cad
atâtea stele, tânărul său trup
de vrăjitoare-mi arde-n braţe
ca-n flăcările unui rug.
Nebun,
ca nişte limbi de foc eu braţele-mi întind,
ca să-ţi topesc zăpada umerilor goi,
şi ca să-ţi sorb, flămând să-ţi mistui
puterea, sângele, mândria, primăvara, totul.
În zori când ziua va aprinde noaptea,
Când scrumul nopţii o să piara dus
de-un vânt spre-apus,
în zori de zi aş vrea să fim şi noi
cenuşa,
noi şi – pământul.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
