M. Laurens : A HATALMAS SENKIHEZ

M. Laurens 

A HATALMAS SENKIHEZ

 

 

Emberforma mint én, de már-már éteri,

habár ki megerősíti ezt, nem leli.

Főleg, hogy Ön mindenképp erre vágyna,

bár hiú ábránd s tévedés ez álma.

 

Kettőnk közt ekként nem látva egységet,

én most elemzem az egyenlőtlenséget.

Vagyis-hát azt, mire Ön rá sem talált,

előkaparom magából saját magát.

 

Én nem a múlttal csalok, mint a bűvész,

bár így hazudni önnek is kell némi ész.

Mondja, ki veszi be ezt a maszlagot?

Még a lovak is köpik az ázott zabot:

 

Szebb, fényesebb jövő, meg angyalkák álma,

néhánynak jó jelen, s majmok szája tátva.

Tegyük fel, hogy Önnek igaza lesz, Uram!

A nagy csoda után továbbra, majd hogyan?

 

Hol lesz majd új ajtó, vagy baráti kilincs,

ha ígértek alól majd kilóg a nincs.

Lesz-e majd megbánás az Ön szemében,

ha harag lesz, s emlékké fakul az Éljen!

 

Mikor se otthon, se munka, csak pokol,

s Ön teli hassal épp ünnepel valahol.

Ünnepli a nincs mit, ami sohase volt,

sorra meglátogatja a dicső Sehol-t.

 

Habár a semmi, már Ön nélkül is halad,

hiába húzatott köré védőfalat.

S jól fest majd a fal képe a reklámba,

hiszen azt is a nagy semmiről csinálta.

 

S ha a nagy mutatvány mégiscsak sikerül,

és Ön a semmiből győztesként kikerül,

szobrot állít majd végtelen sok híve,

mert a semmiben, már valamire vitte.

 

S jövőjébe térve, min annyit ügyködött,

ott áll majd Semmije, a szobrai mögött.

 

( Pest-buda 2013. július 23.)

 

Parafrázis

Tersánszky Józsi Jenő: A zsarnokhoz című verse nyomán. 

Legutóbb szerkesztette - M. Laurens
Szerző M. Laurens 208 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )