Nap: 2013.07.04.

Az idézett rész Váci Mihály Szebb öröm című verséből való.         “Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje”  őrzi a bennem-örökké létezésedet,  rám égtél, mint kőtáblára Isten Igéje,  kitörölni sosem fogom lélek-részedet.    Pedig néha kitépnélek fájó magamból, [… Tovább]

    Pucérra gombol, s nyirkos kézzel simogat, véres fényt cseppent ajkamra az alkonyat. Futnom kellene,  hallatnom a hangomat, de  mint daganat, burjánzik,  s indaként fojtogat.  Hagyom, hogy kibontson és gyűrje a bőrömet, jeges ujja hajnalig rója  a köröket  

(Pődör Györgynek)       meddig gyermek a gyermek tantermek kivetik az élet elveszi kenyerét hétrét görnyed hatalom előtt és mégse   miféle hatalom szembe köp s szembe szállni kötelesség távolban oldják meg gondjainkat azzal hogy összebogozzák   maradj hát [… Tovább]

Átszakadt az éj. Csendes alázat van. Táguló erek a zsalugáter égen. Ott vagyok még megcsillapult lázadban, ami maradt, a gyűrött csatatéren. Átlépek vágyaid tűz-sziluettjén, hol egybeolvadt fáklyatest világlik, -megfeszítve, mint Isten a keresztjén-   pillanattól az örökkévalóságig.

    Bújnék, vagy elharapnám hangjaid, akár szád, miközben ’de szép!’ sóhajjal  simítanék végig az arcodon.   Tudat alatt szavaid mormolom az utcán,  a lépcsőházban, otthon az ágyban, megbénult minden más receptor, az orr sem érez illatot, ’hahó, itt vagyok!’ [… Tovább]

    Nótás kedvű kisangyalom, Kísérj éngem fel a dombra, Hej galambom, édes rózsám, Áldásomat varjú lopja.   Messze hallik károgása, Fekete szárnya csapása, Jaj de fáj az én szívemnek, Mikor termését dézsmálja.   Jaj-jaj de fáj a szívemnek, Mikor [… Tovább]