Vers

Végtelen

    Rongyos szőnyegét teríti elém a végtelen, mezítláb testem féktelen, bukfencet vet a remény, szívem csücskén villan galambszürke fény… Csilingelve új nap érkezett. Add Uram, ne legyek vak, lássam a színeket, simítsam puhára a kemény szíveket.      

Vers

Ringató

úgy ölellek emlékeimben ahogy a fiát Mária élő szoborrá változottan karomban ringatom hiányodat   szívem kihűlő hideg márvány testemben vér helyett kín kering mennék utánad cipelném terhed és gyönyörré válna e gyötrelem fájón is csodává nemesült sorsom gyémántként ragyogna könnyemen [… Tovább]

Vers

LÁTÓKÉNT VILÁGTALAN

Turczi István soraira       Most kellene az érintés biztonsága, most, hogy világtalan lettem idelent. Nem tudom, hol van földem – a kijelölt, éles-látóként ül cataract szememen.   Most kellene egy lépést tennem még, míg a sötétség le nem [… Tovább]

Vers

Nem tudom

                                                       hogyan csinálja, s azt sem, én hogy csinálom,                                                        mi lesz úrrá számtalanszor elejtett vad                                                        láttán a vadászon, hogy támadjon újra                                                        űzni kedve, aztán összekeveredve                                                        a vadász zsákmány, a zsákmány pedig vadász                                                        legyen egyben — [… Tovább]