úgy ölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
élő szoborrá változottan
karomban ringatom
hiányodat
szívem kihűlő
hideg márvány
testemben vér helyett kín kering
mennék utánad cipelném terhed
és gyönyörré válna e gyötrelem
fájón is csodává nemesült sorsom
gyémántként ragyogna
könnyemen
átölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
ne riasszalak
nem sírok látod
maradjon
örök
a pillanat
hozzon el
gyertyafény
végtelen álom
végeérhetetlen
gondolat
hadd öleljelek álmaimban
hagyd
hogy karomban
tartsalak
úgy ölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
élő szoborrá változottan
karomban
ringatom
hiányodat
Legutóbbi módosítás: 2013.07.16. @ 12:56 :: Gősi Vali
