Vers

Szirt

  Száradó kóró kerek asztalon, karácsonyi dísz, ajtón felejtett, valaha volt kép nyoma a falon, lent egy nő, kisgyereket terelget.   Kutyaként követ a szelíd magány, pillantás-tükröd a nyüzsgő létben dirib-darabra törött, pimasz vágy maradt csak, az akarat tart ébren. [… Tovább]

Média

Nagypénteken eső esik

Hallgasd meg!       Nagypénteken eső esik, Szívem útját megkövezik, Megkövezik, kifeszítik, Gyászmenet nélkül temetik. Megfeszítik, elföldelik, Jelöletlen sírba teszik, jaj. Fekete felhők kísérnek, Az utam végére érek, Oda érek, itt születtem, Feljajgató szülőföldben. Hol születtem, oda érek, Kik [… Tovább]

Vers

[Ez a slam…]

Ez a slam, hogy lassan már nem emlékszem, mikor beszélek hangosan és mikor csak írok, hogy erősen fogom a kezed, vagy lámpával vakítok egy bogár szemébe. És végülis miért ne lehetne több szemérme a nappalnak, mint az éjszakának? Hisz attól [… Tovább]

Vers

A HATALMAS SENKIHEZ

M. Laurens  A HATALMAS SENKIHEZ     Emberforma mint én, de már-már éteri, habár ki megerősíti ezt, nem leli. Főleg, hogy Ön mindenképp erre vágyna, bár hiú ábránd s tévedés ez álma.   Kettőnk közt ekként nem látva egységet, én [… Tovább]

Vers

Arc

    Fémből faragott arcomról lepattan a mosoly, messze esik tőlem. Nyúlok érte, míg erőtlen el nem érem.   Porból tapasztott karomból kihullik a test, szorításom szétmállik. Összeszedném, de nincs mivel.   Vízből formált füleim megszűrik a zsongást, nem mindent [… Tovább]