Vers

Angyalszárnyakon

        Volt idő, hogy nem múltak az évek, ólomlábon járt a délelőtt, csak a mama sürgött nagy-serényen a vászonnal fedett asztal körött.   Az égre nyúló diófa tövében a fehér abrosz lenge táncra kél, visszatérő álomként, az [… Tovább]