Bakkné Szentesi Csilla : és mégis…

*

http://youtu.be/zrKJ02o10GU

 

 

Seholsincs világban nincsen mennybolt,

sem föld, sem tenger, sziget, vagy ár.

Nem űzetett ki paradicsomból

sem nő, sem férfi, szem semmit nem lát.

Nem érzi a test lebeg vagy szálldos,

az erekben merre mozdul a vér.

Nincs gravitáció, nem hat rá semmi,

a sehol világban Isten sem él.

Nincs ember, sem állat, szín, csobogás,

nem látod sötétnek, hogy beborult a nincs.

És nem hallod azt sem, hogy bombatölcsért vágna,

anélkül pedig tán egy világ se nincs.

A szó sem él ott, a pénz ismeretlen,

így nem mondhatod, hogy kincs vagy nekem.

Nem is vágyok oda, hol szeretet sincs,

összes nyomorával szebb itt veled.

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 294 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.