kavicson vízcsepp
billegve egyensúlyoz
ő már választott
markodban kavics
mikorra felmelegszik
már nem csupán kő
kavicskupacban
legbiztonságosabb az
ha egyforma vagy
gyerek kacsázik
a kavics is mosolyog
övéi várják
három kavicsból
már összeáll egy ember
kicsit gömbölyded
nem tehet róla
a kavics ha dobálják
vagy talán mégis
ártatlan kavics
parittyába illesztve
halálos fegyver
egyre sodródunk
mint folyóban kavicsok
kopunk is szépen
üde zöld fűszál
villan kavicsok között
diadalmasan
még most is érzem
szikráztatott kavicsok
kesernyés szagát
hiszed: gömbölyű
pedig annyi formát ölt
mint felhők sora
folyvást neheztel
egy nehezéknek használt
magányos kavics
a zsebeidben
egy-egy kavics épp elég
hogy alámerülj
egy öreg kavics
délceg szikla-ősökről
mesél fiának
jövőnek üzen
jeleket rakosgatva
kavicsaiból
folyó partja
kavicsoktól csillámló
kaleidoszkóp
egy mutáns kavics
elkezdett gondolkodni
zúzda lett sorsa
vízbe hullt kavics
gyűrűző hullámokkal
int fájó búcsút
kavicsok násza
felfodroz a felszínre
ring a mederágy
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Kerti Károly György
