Grin Sándorné : barátság

– Gyávaság, jó barátom!

Engem a megkövült boldogtalanság úgy feszít. –

 

Ketten ülünk a kispadon,

lábat lógázva.

Mosolygunk és várunk.

Várjuk a mindent elsöprő,

elementáris erejű szétszakadást.

 

De nem jön.

Legutóbb szerkesztette - Grin Sándorné
Szerző Grin Sándorné 0 Írás
Ami engem illet, azokat a költőket szeretem, akik tudnak verset írni, azokat az orvosokat, akik tudnak gyógyítani, és azokat a festőket, akik tudnak festeni. Oscar Wilde ...sajnos egyik kategóriába sem tartozom , viszont rendkívül szerethető vagyok...már-már idegesítően .