Horváth Gábor János : Életfolyam

 

 

Csöppnyi érként

Láttam meg a napvilágot,

Vidáman buggyanva fel

Föld-Anyánk meleg öléb?l.

Minden nap hajnalán

Illatos harmatot gy?jtöttem,

Ezzel tápláltam magam,

És Isten akaratából

Es?vízzel gyarapodott

Alig létez?, gyönge kis testem.

Megízleltem szül?földem els? titkait,

Élvezettel éreztem, hogy vagyok ! 

Szívem sokat gazdagodott

S mindig újabb csodát kerestem;

Nem zabolázták még meg útjaim :
Azt hittem, bárhová folyhatok !

 

Ahogy elmúlt sok tavasz és nyár,

Magamat már pataknak tudhattam.

Örömmel néztem a gyerk?cöket,

Amint átugrálnak felettem,

Vagy lábaikkal gázoltak bennem !

Csordogáltam, mert várt a messzeség,

Sok olyan út, ahol még nem jártam.

De sosem felejtem el én ?ket,

Mert velük együtt én is nevettem.

Utam sokfelé elvezetett :

Jártam zöldell? erd?k között,

Búzavirágos, pipacsos réteken;

Sziklafalakat is megmásztam :

Mind-mind jó barátom lett !

Megcsókoltam számos rögöt

És elbúcsúztam szépen,

Folytatva még hosszú utam.

 

Boldog voltam, hullámoztam

Sokszor örömömben,

Amit fodrokkal cifráztam,

És békák, halak raja szórakoztatott.

Kis falvakhoz is elértem,

És csobogtam én nyugodt völgyben.

A sok-sok es? nem ment kárba,

A billiónyi csepp folyóvá változtatott.
Elértem egy szürke, zord várost :

Akkor még nem tudtam, mi vár rám.

Élveztem cseppnyi vigalmaim,

És hogy végre folyó vagyok !

Örömöm hamarosan bánatba hajlott :
Megsz?nt számomra szabad és szeretett hazám !

Gátak közé szorították hullámaim,

Tudtam, éreztem, hogy immár rab vagyok !

 

Fejem fölé hidakat emeltek,

Hajókat kötöttek partjaimhoz.

Tiszta vizemet lecsapolták

S cserébe b?zös szennycsatornák

Vizét ontották folyamatosan belém.

Nekem az élet örömet már nem hoz,

Testem-lelkem itt megrontották,

Egész életemet megátkozták.

Sírva haladtam tovább hömpölyögve,

A zord város által elcsúfítva, szégyenítve.

Szép kék vizem barnásszürke lett,

Telítve sok szeméttel és olajfolttal

S én csak folytam immár tajtékozva :

Hol van már a tenger ? Vagy egy óceán ?

Sz?njön már folyamom a sok gonddal !

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.30. @ 12:16 :: Horváth Gábor János
Szerző Horváth Gábor János 0 Írás
2 fiúgyermek édesapja vagyok, régóta szeretem a verseket olvasni, és magam is igyekszem jó alkotásokat írni. Remélem, írásaim az itteni igényeknek is megfelelnek, mindennemű hozzászólást, kritikát örömmel veszek !