Vers

Káosz

  Krisztus a keresztfán gondolt-e arra, mennyire méltatlan ügyért hozott véráldozatot? Hiszen elárult, beszennyezett mindent az Ember, lelkében szadista örömtüzek gyúltak, a szenvedés fáklyafénye átlobogott az örök időn, miközben szűkölő rettegését próbálta rejtegetni Isten elől. Mindig ugyanaz a forgatókönyv: születnek [… Tovább]

Vers

Lopva illanó nyár

    Nyár heve lobban,  pipacs tűz-szoknyát varrat búzamezőben.   Lila topánban  szarkalábak szaladnak érett kalásszal.   Napkéve izzik, pitypang bóbitát horgol  árokszegélyen.   Tarkaszín lepke, akár repülő virág, csapongva szárnyal.   Hűs hárskorona apró madárfészket rejt, illatot lehel.   [… Tovább]

Vers

Hatszor hat!

Múzsámnak, ismét…     Van az úgy, hogy a földösszeér az éggel.Van az úgy, hogy az út nem ér véget mégsem. Van az úgy: egy ládatele minden kinccsel.Van az úgy: felnyílik,pedig nincs kilincse. Van az úgy: varázslattörténik egy éjjel.Van az [… Tovább]

Vers

Villámok viharok szivárvány

variáns! (melyik izgalmasabb?) vérre emlékezünk kegyetlen róma -u/–/u-/u-/–/- húsz évszázad csöbörnyi vérrel –/–/u-/u-/-amelyen ararátra ér fel uu/uu/u-/u-/-a bárka húsz évszázad telt azóta u-/u-/–/–/u-/-  tudjuk a halál mindnyájunk sorsa -u/uu/–/–/–feleselünk megnyíló éggel uu/u-/–/–/-kiáltásunk oda nem ér fel u-/-u/uu/u-/-learatva életünk nádtorsa uu/-u/-u/–/-/u s minden [… Tovább]

Novella

A firka

*     Kukucska Pista bácsi lovainak patái ütemesen kopogtak az aszfalton, de mire az ébredező utcabeliek agya átvette a hajnali csendben felhangzó ritmust, el is hallgattak. Gazdájuk szokását ismerve, megálltak a szövetkezeti bolt előtt, melynek szomszédságában a füstös kocsma [… Tovább]

Vers

Néma zsoltár

  Úgy hajlik fölém a bánat Mint csavargó fölé a dunyha-híd, Egy-egy emlék néha fölsikít, Nem nyitom beszédre számat.   Laertes szemföd?je készen, S én sírok, idehallván a nászdalt, Mint gladiátor, ki csak egyszer hibázhat; Jól tudom, vesztettem, egészen.   [… Tovább]

Vers

Almafa, alkonyat

    Harsogó-zöld levélkék sátrán kelyhek lámpái égtek a méhek zsongó rajának világolva, s szívemnek. Bennem találtak gyönyör?ségre mind, a lelkemig-bódult roskadással lehúzott, gy?zelemterhes ágak. Minden együtt a részeg pillanatban, csüggedés, kín, reménység, alázat.   Így szeretnék élni a jöv?nek! [… Tovább]

Vers

Villámok viharok szivárvány

rabszolgái lettünk a paradicsomnak vérre emlékezünk kegyetlen rómahúsz évszázad telt azótahúsz évszázad csöbörnyi vérrelamelyen a bárka ararátra ér fel tudjuk a halál mindnyájunk sorsalearatva életünk nádtorsafeleselünk a megnyíló éggelkiáltásunk oda nem ér fel s minden római minden zsarnokhol adnak-vesznek ácsolt [… Tovább]

Vers

Ki

  Sétálj a nyárban. Láss az épületfalak mögé, jöttél a parkon, mecset-tornyok, kitűzött zászlók mutatták utad,   a vár fogad, de ki az, ki vár? Kihalt lépcsőkön közeledik fehér zászló-ing mögött; zavarodottan felismerni véled a megadást magát:   “add meg [… Tovább]