Krisztus a keresztfán gondolt-e
arra, mennyire méltatlan
ügyért hozott véráldozatot?
Hiszen elárult, beszennyezett
mindent az Ember, lelkében
szadista örömtüzek gyúltak,
a szenvedés fáklyafénye
átlobogott az örök időn, miközben
szűkölő rettegését próbálta
rejtegetni Isten elől.
Mindig ugyanaz a forgatókönyv:
születnek messiások, árulók,
és Isten megvakult, fénytelen szemmel
tekint földhözragadt sárfiaira,
vénséges aggastyán, elveszetten a szenilitás
útvesztőiben, csak az álhit élteti,
hogy kell megtévedt bárányoknak Atya,
hogy az idő végtelen végén
fogadja Szent Péter valahol…
Legutóbbi módosítás: 2011.06.13. @ 19:15 :: Fecske Panna
