Lopva illanó nyár

 

 

Nyár heve lobban,

 pipacs tűz-szoknyát varrat

búzamezőben.

 

Lila topánban

 szarkalábak szaladnak

érett kalásszal.

 

Napkéve izzik,

pitypang bóbitát horgol

 árokszegélyen.

 

Tarkaszín lepke,

akár repülő virág,

csapongva szárnyal.

 

Hűs hárskorona

apró madárfészket rejt,

illatot lehel.

 

Röpke kérész-nász

buborék-keringőt jár

égszínkék vízen.

 

Nyárvégi tangó

sziromszőnyegen  topog,

hervad a lépte.

 

Sündörgő szellő

hullámzó fodrot sodor,

pók-hintát lenget.

 

Kerge szélforgó

nyűtt szalmakalapot lop,

hajtincset kócol.

 

Esőcsepp-csengő

gyöngyöző habokba hull,

ritmusa ringat.

 

 Nyárutó-nyomok:

vízparti csendben hagyott

szerteszórt jelek.

 

Villámpatkókkal

viharlovak vágtáznak,

rúgják az eget.

 

 

 

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

Szerző Szabó Edit Irma 58 írás
Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.