Vers

Tárgyak

  Harmóniát, rendet képzeltem el, ahol a porszem öleli hópehely könnyűségű lélektestvérét a sutban, a padka kövén melegedő, kilobbant, tekergő parazsat.   Tárgyak. Jelek, régóta fagyott kövületek. Társaim az elengedés ösvényén, Lin-csi apát* szerint többre nincs is szükség, zsebemben egyetlen [… Tovább]

Vers

Radírítélet

* Minden radírhúzás kitöröl egy vonást – először a szemet ne tükröződjön benne arc ne fürödjön benne fürkész tekintet ne oldozza fel magát benne a bűn     szem alatti ráncokat sómarta tengerárkot kráter mélyét a hajdan élettől duzzadó ajkat [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett II._2.

Nők az örvényben      – Nézze, Józsikám. Mi hárman, szépen ideülünk egymás mellé a díványra, imádkozunk, amíg el nem vonul a front. A Jó Isten megsegít. A postai kézbesítő könyörgött: – Ténsasszony, kérem! Csak nem képzelik, hogy magukat kikerüli [… Tovább]

Novella

Műhiba

*    1.   Fekszik az ágyon a meggyötört asszony. Olyan fáradt, hogy már alig él, és képtelen elaludni. Egész teste, de főleg az elméje esdekel pihenésért. Nem képes kikapcsolni az agyát, ezt a szüntelenül dörömbölő valamit. Újabb és újabb [… Tovább]

Vers

Emlékkönyvbe

(néhány generációval ezelőtt még így ment a csetelés) B–omlik a zordon téli világ, A tájak felett árad a fény, L-eng a zöld fűben sok kis virág O-rgona illat repül felém.   G-alambok várják már a tavaszt, K-inek nem szép a [… Tovább]