Pulai Éva : Villanás

 

Kicsim, hova nézel?

Jaj a szemed…

… mintha mindjárt kiesne.

Rohanás.

Istenem, segíts!

Mindenki csak kérdez.

Mit tettem?

Elvesznek tőlem, tűket döfnek beléd.

Vége.

Ugye, nem csak testedet látom már?

Nem jön ájulás, halál.

Csak kristálytiszta tudat.

 

Pisilnem kell.

 

Kísérnek, mint rabot.

Mi van most?

Beállt.

Mi?

És?

Reggelre kiderül – hideg hang.

Sajnálkozó tekintetek.

A fenébe minddel.

 

Te ott fent, légy átkozott!

Legutóbbi módosítás: 2011.01.31. @ 20:16 :: Pulai Éva
Szerző Pulai Éva 90 Írás
A másik embert először olyannak látod, amilyennek szeretnéd. Megismered olyannak, amilyennek ő szeretné, hogy lásd... Ha én is akarom, megismersz. A híroldalt H.Pulai Évaként állítom össze.