H.Pulai Éva : Elhunyt Rába György

ââ?¬Å¾Semmib?l a semmibe / Fölcsapni közben / fa-arcú zenebohócnak / érdemes-e (Rába György: Tükröm, tükröm (részlet))

 

Életének 87. évében szombaton elhunyt Rába György Kossuth-, Széchenyi- és József Attila-díjas költ?, író, m?fordító, kritikus.

 

Rába György

Homlokiránt

 

A véglegesbe meszesedem

de csak látszatom csented el

míg zárók? be nem fejez

elérhetetlen a nevem

 

Hószoknyájuk t?level? fák

vetik ledéren újra húzzák

szemérmetlen közösködik

minden ami személytelen

egy irányba magasztosult

öntudatlan történelem

tántorogva homlokiránt

rabkolonc döng az emberé

a névadó határ felé

 

Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Rába György életm?vének jó ismer?je szerint az egyik legnagyobb költ? távozott az irodalmi életb?l.

 

Az irodalomtörténész az MTI-nek felidézte: többször rajzolta fel Rába György életútját, és ezek egyikében a “ma él? legnagyobb költ?nek” aposztrofálta gy?jteményes kötetének megjelenésekor.

 

“Nemcsak mint költ?t szerettem, hanem mint kollégát is, hiszen irodalomkutatóként évtizedekig közös témánk volt: Szabó L?rinc” – mondta Kabdebó Lóránt. Hozzátette: sok mindenben nem értettek egyet, de szakmai nézeteltéréseinket mindig a legbarátibb, legkollegiálisabb egyetértésben tudták megvitatni.

 

Kiemelte, hogy Rába György Szabó L?rincr?l írott kismonográfiája meghatározó volt a költ? munkásságának befogadás-történetében. “Kés?bb Babits Mihály lett a f? kutatási témája, és az egyik legfontosabb Babits-kutatóként élt közöttünk” – idézte fel Kabdebó Lóránt Rába György irodalomtörténeti munkásságát.

 

Rába György lírája több szálon kapcsolódott a legújabb európai és világirodalomhoz. “A hagyomány méltatója, ismer?je, elemz?je saját verseiben gyökeresen új megoldásokat alkalmazott. Sokan nehezen értették meg, de ha egyszer versei kinyíltak és minden dimenziójuk felfoghatóvá vált az olvasó számára, érezhet?vé vált, hogy egyszerre képes indulati és értelmi szinten is megragadni a létezést” – fogalmazott a kutató.

 

Turczi István költ? az MTI-nek elmondta, hogy 1995 nyarán ismerte meg Rába Györgyöt, a Parnasszus folyóirat indítása kapcsán. Kiemelte a költ? Szép h?tlenek cím? kötetét, amely Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításairól szól. Mint felidézte, Rába György els? verse a Nyugat folyóirat utolsó számában jelent meg 1941-ben.

 

“Elmesélte nekem, hogy nem ismerte személyesen Babitsot, már csak a temetésére tudott elmenni. Kés?bb ?t is felkérték a hagyaték gondozására, és 1949-t?l egyre jobban beleásta magát Babits Mihály életm?vébe” – idézte fel Turczi István. Megemlítette, hogy Rába György öt olyan személyt nevezett meg, aki nagy hatással volt indulására: Rónay Györgyöt, Végh Györgyöt, Thurzó Gábort, Mándy Ivánt és Szabó Zoltánt. “És nagyra becsülte Lator Lászlót is” – tette hozzá.

 

Rába György rendszeresen publikált a Parnasszusban, az utolsó éveket leszámítva. “Szó volt róla, hogy Giacomo Leopardi néhány fordítását nálunk közli majd, sajnos erre már nem került sor” – tette hozzá Turczi István. Arra is kitért, hogy nagy hatással volt rá Rába György költészetének szikársága, gondolati tömörsége. “Hihetetlen szigorúan bánt a szavakkal, többször átsz?rte magán a verseit. Büszke lehet az a folyóirat, amelyik közölhette ?t” – hangsúlyozta.

Kárpáti Éva: Rába György

.

.

 

Rába György

Tiszta holmi

 

A hátsó udvar kertjében napoztak

gyermekkori barátom halott

anyám apám els? szerelmem

s én az emeleti szobában

ingujjban futkároztam le és föl

pedig szónoklatom perce közelgett

ki is léptem az erkélyre s lenéztem

néptelenre sikált csigacsupasz

a kövezet gyöngyszín pórusa látszik

de feszes ünnepl?be öltözötten

már a szobába pattant a Nagyúr

megragadott egy széket és kiültünk

a város fölé

Ó csak az ? nyelvén

beszéltem volna még azon az egyen

ám ? anyanyelvemen szólitott meg

francia válaszommal egyetértett

s bár lubickolnék még a pillanatban

mint óraütésre fölszökkenek

adj tiszta holmit öltöztess díszbe asszony

siess látom fehér szoknyád libeg

rohansz kapkodsz a vállad meztelen

de lágy arcod helyén átláthatatlan

füsthomály asszony nem látom az arcod

s a kerti lomb sz?r?jén méz csurog

szerelmemre barátomra anyámra

apámra ahogy fénybe üdvözülten

várják az én jelenésemet

 

„Rába György 1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar–francia szakos diplomát szerez. 1949 és 1957 között középiskolai tanár Budapesten. 1957-t?l 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia el?adója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, kés?bb f?munkatársa. 1970-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot szerzi meg.

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).

Els? versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító m?helyként emlékezett vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold cím? folyóirat egyik alapítója és társszerkeszt?je. A folyóirat megsz?nése (1948) után költ?ként hosszú ideig hallgatást fogad. Megalapozza m?fordítói és tudományos, esszéista életm?vét. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger cím? kötettel; ezt újabb hosszú szünet után követi 1969-ben a Férfihangra.

Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években föltámad, élete utolsó három évtizedében két-három évenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.

Irodalomtörténeti érdekl?désének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.”

Cs?rös Miklós

PIM Digitális Irodalmi Akadémia

 

Értékes a Nyugat els? nemzedékének fordítóiról szóló monográfiája, amely A szép h?tlenek címmel jelent meg. Foglalkozott Babits, Ady, Szabó L?rinc és József Attila munkásságával. F?ként olasz irodalmárok m?veit fordítja magyarra, és ? szerkesztette az Olasz költ?k antológiáját. Kutatási területe a magyar m?fordítás-történet, a Nyugat-kutatás, az avantgárd és a kortárs magyar líra és próza volt. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

 

1983-ban kapott József Attila-díjat, 1993-ban Széchenyi-díjat. Kossuth-díjat 2008-ban vehetett át “a nyugatos hagyomány egyik képvisel?jeként, a tradicionális és modern költ?i nyelv megújításában elért eredményeiért.

 

MTI

Rába György

Végül

 

Engedj el oldd meg köteled

a vadonba megyek

estét?l reggelig

próbáltam vak ösvényedet

 

Ahonnan jöttem odatartok

lakatnéma sötét

nincs ki elmondaná

a zárnyitó igét

 

 

Forrás:

MTI

Pet?fi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia

Rába György: A valóság vendége

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1142 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva