Ács RIchárd : melankolikus nyár

Hamis ígéretek, eltöltött szavak
más igájában, torz a tél, nyár és a tavasz.
Csillagokat csaltunk le az égr?l,
raktunk semmi-közepén semmib?l tüzet,
melankolikus nyárban fogtuk a kapát,
most saját szavaink dobnak ránk követ.
Sok minden elszaladt, futunk magunk után,
néha szekeret raktunk, s néztünk a tájba bután.
Hasítottunk fát, szétszéledtek az atomok,
bef?ttesüvegben lekvár, kenyérre vaj,
a vér ruhánkon foltokat hagyott.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:04 :: Ács RIchárd
Szerző Ács RIchárd 79 Írás
1989 január 22 én születtem Budapesten,zsenge koromban úgy tizenhét tizennyolc évesen azt hittem tudok verset írni mára már rájöttem hogy ez nem igez