http://www.youtube.com/watch?v=8pPcxmvBV0g&feature=related
Selyem, bársony és aranyhímzés: el?ször nyílt kiállítás Rudolf Nurejev orosz balett-táncos és koreográfus fény?z? színpadi jelmezeib?l Szentpéterváron, amelyet 1961-ben maga mögött hagyott, hogy Nyugaton élhessen.
„Mindenki bolondult Rudiért, kivételes személyiség volt. Emlékszem rá, akkoriban a Kirov (a mostani Mariinszkij) színház közelében laktam, és minden el?adását láttam” – mondja a 70 éves Elvira Vlagyimirova, Az id? fonala cím? tárlat egyik látogatója. Az 1993-ban Párizsban elhunyt balettcsillag mintegy 50 kosztümjét a francia év keretében mutatják be az egykori cári birodalmi f?város szívében, a Seremetyjev palotában.
A szentpétervári Francia Intézet és a Culturfrance ügynökség együttm?ködésével létrejött programhoz a franciaországi színpadi kosztümök országos központja (CNCS), a párizsi Nemzeti Opera és a Római Operaház adta kölcsön gy?jteményéb?l a jelmezeket, de láthatók itt fényképek, levelek és archív dokumentumok is abból a korszakból, amikor Nurejev még Leningrádban élt.
A belép?t egy rakás használt balettcip? fogadja a táncos nagyméret?, fekete-fehér fotója el?tt. A szervez?k szerint ez „Nurejev teljesített küldetését” jelképezi. „Rudolf Nurejev nagyon komolyan vette a színpadi jelmezeket. Keleti ember lévén, (Nurejev muzulmán tatár családból származott) jobban szerette a gazdagon díszített, pazar kelméket” – fogalmaz Natalja Metelica, a színház m?vészeti múzeumának igazgatója és a kiállítás egyik szervez?je.
A tárlat tet?pontja A bajadér cím? balettnek szentelt installáció. Nurejev ebben az el?adásban hódította meg 1961-ben Párizst és a halálos betegségt?l legyengült m?vész ebben a darabban jelent meg utoljára a közönség el?tt. Egy kis sötét teremben nagy képerny?n balerinák táncolnak, az el?adás jelmezei a leveg?ben lógnak. A padlót egy fénykép díszíti Nurejev egyik meztelen lábáról, amelyen jól kivehet?ek a balettcip? nyomai. „Miközben Nyugaton Nurejev neve közszájon forgott, itt nem beszéltek róla. Az orosz néz?k 1961-ben látták utoljára” – állítja Natalja Metelica. (Külföldre távozása után 1989-ben lépett fel el?ször szül?hazájában, a leningrádi Kirov színház pódiumán.)
Az Oroszországhoz tartozó Baskíriában nevelkedett Nurejev táncosi pályafutásának els? lépéseit a szentpétervári (akkor leningrádi) Vaganova balettiskolában, majd a Kirov Balettben tette meg. 1961-ban „a szabadságot választotta” a korabeli nyugati média megfogalmazása szerint és menedékjogot kért a párizsi Le Bourget repül?téren, amikor társulatának európai vendégszereplése után fel kellett volna szállnia arra a repül?gépre, amely visszavitte volna a Szovjetunióba. Egy évvel kés?bb távollétében 7 év börtönre ítélték „árulás” miatt. 1983-ban a Párizsi Opera táncm?vészeti igazgatójának nevezték ki, ahol vezet? koreográfusként dolgozott hat éven át.
Nurejevet a 20. századi táncm?vészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ragyogó és sodró egyéniség volt, felelevenítette a régi nagy férfi táncosok hagyományait, leveg?ben kitartott ugrásait és gyors forgásait Nizsinszkij legendás bravúrjaihoz hasonlították. A világ valamennyi jelent?s balettszínpadán, a tánc legnagyobb csillagaival szerepelt együtt. Roland Petit, Maurice Béjart, George Balanchine m?veinek kivételes tolmácsolásával és mindenekel?tt Marius Petipa balettjeinek átdolgozásával világhírre tett szert. Utolsó táncos szerepe Keveházi Gábor balettjében, a Cristoforóban az Angyal volt, amelyet 1992 februárjában és márciusában táncolt Budapesten, a Magyar Állami Operaházban. „Aki csak egyszer is látta, örökké emlékszik rá” – vallja szentpétervári rajongója, Elvira Vlagyimirova.
MTI
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
