(Norbi baba és a labda)
Marcsikámnak és kisfiának
Marcsikámnak és kisfiának
Ha pöttyös a labda
s a magasba pattan,
örülő kis szempár
követi, hogy felszáll.
A labda gömbölyű,
a baba gyönyörű,
tip-top, elindul,
bukdácsol a pindur.
Földet ér a labda,
kicsi keze tartja,
ám a kis gömb huncut,
nem int neki búcsút.
Tovagurul újra,
elindul más útra.
Követi a gyermek.
Utoléri? Nem, nem…
Letottyan, kesereg,
csöpp ajkán pityereg.
Fölkapom, ne sírjon,
vigaszul puszilom.
S lám, a pöttyös gömbös
szégyenkezve hőköl,
megfordul hirtelen,
kis mosoly így terem.
anno 2005.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:22 :: Rózsa Ibolya
