Böröczki Mihály - Mityka : KARIKÁZÁS

Hosszúlt nyaranta harcoltunk a porral

egy zsíroskenyér-harapás vigyorral,

s hogy a világot önfeledten játsszuk,

a legegyszerűbbet is kitaláltuk,

még emlékszem a legelső kerékre,

mi jókedvemtől fölgurult az égbe,

egy rossz bicikli gurigára leltem,

a küllőit nagy gonddal kiszereltem,

majd mint akit az Isten futni hí meg,

csak lótottam, s a kerék pöndörített,

hamar esett, hogy kedvem gyorsat nyargal,

hát megtoldtam karom egy lécdarabbal,

s hogy iramát az én kedvemre járja,

rácsúsztattam a belső oldalára,

meg rájöttem a csínyjára hamarvást,

hogy jobbra-balra dől, ha úgy akarják,

s úgy kergettem neki a föl-le dombnak,

hogy útszéli bokraim összerogytak,

a nyeszlett portól fuldokolt az égbolt,

de izzó kékje akkor az enyém volt,

s csak anyám tudta szótlan is, ha látott,

hogy az a vásott merre karikázott.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.