Éjforduló

Ezt mondod ismeretlenül is barátom…

 

 

Ezt mondod ismeretlenül is barátom:
Ezért érdemes élni, csülökre menni megveszekedett
kölykeivel a szélnek, az irgalmatlan télben…
S itt betyárkodsz
a kirabolt parkban, hajadonf?tt, hószín? hajjal,
csámpás cip?dben s várod az istennyilát,
miközben csenevész lábaidnál
kurjongatnak h? cimboráid, a fekete subás varjak.
Foszló tarisznyád
mélyén még ?rzöd a múltból kimenekített kincseidet:
megsárgult fényképgy?jteményeidet.
És most cifra-komisz pálinkával gyomrodban
farkasszemet vicsorítasz
a bágyadt csillagos éjjel, hörg? sóhajtásoddal,
az otthonok melegével, egy új évezreddel;
nem tanultál soha a magad kárán – – – de már nem perelsz,
esküt sem teszel
és mégis lelked apró szegletében reményt érlelsz,
hogy Valaki elrejt a tenyerében,
még itt kint a fagyos tapadásban is, magányosan,
fedél nélkül, pityókásan, mid?n éjfélkor megszólal
a templomharang, az id? ércharangja…
Zúgj csak szél,
végzet, keser? emlék! Hajnalban egy tündökl? Nap
bontja ki szárnyait álmaink zeng? hegyvidékén.

(1999)

28látogató,1mai

Szerző Leleszi Balázs Károly 41 írás
1958-ban születtem Budapesten református lelkészi családban... Fiatalabb koromban jelentek már meg verseim különböző irodalmi lapokban, 20 évnyi hallgatás után kb 5 éve újra írok. Hozzám leginkább a szakrális versek állnak közel... Az életem folyamán 4 v. 5 munkahelyem volt, jelenleg a gyermeknevelés területén dolgozom... Eddig hét könyvem jelent meg... Voltam fent, voltam lent életem folyamán; voltam hajléktalan, és vagyok most hajlékkal rendelkező - és vagyok most az rök Hajlék felé igyekvő...

8 Komment

Hagyj üzenetet