A hullámvasút XIV.

Rövid csuklást és dadogást követ?en Béla a köpcös és egy telefonfülkével keresztezett háromajtós szekrény kíséretében bevonult az irodájába.

Béla balszerencséjére épp az udvaron tartózkodott, és nem volt felkészülve ilyetén fejleményekre.

    Rövid csuklást és dadogást követ?en a köpcös és egy telefonfülkével keresztezett háromajtós szekrény kíséretében bevonult az irodájába.

    Rövid tárgyalás lehetett, mert Béla már zárás el?tt sietve hazament.

    Másnap aztán akkora napszemüvegben jött be, ami els? látásra felért egy ívhegeszt? pajzzsal.

     Nyitás el?tt összehívta a „termelési értekezletet”, és a neonok fényében is viselve a hegeszt?-pajzsot, bejelentette, új t?késtárs lépett be a cégbe, a köpcös – mint utóbb kiderült, Borisznak hívták –, és amit ? mond, azt ugyanúgy kell venni, mintha Béla mondaná.

    A pénzt „biztonsági okokból” a háromajtós szekrény – ?t Vologyának hívták – gy?jti be esténként, egyébként minden marad a régiben. Értekezlet után bementünk az irodába.

     – Megtudhatnám, mi folyik itt? – kérdeztem hüledezve.

     Béla az ajka elé tette a mutató ujját, utána a két kezét a füle mögé téve „hallgatózást” imitált, majd levette a hegeszt?-pajzsot. A szeme körül jókora monokli éktelenkedett.

     – Reggel elestem a kádban! – mondta, majd hozzátette.

    – A „régiek” eladták a követelésüket Borisznak, ? pedig betársult hozzánk.

     Mint utóbb kiderült, az üzletrész árfolyamát Borisz határozta meg, Vologya, mint értékbecsl? és tárgyaló partner hathatós közrem?ködésével. A „régiek” követelése – Borisz és Vologya értékbecslése szerint – nyolcvan százalékot ért a cégb?l, Béla szaktudása és kapcsolatrendszere tette ki a maradék húszat.

     – Te csinálsz így is nágyon jó uzlet, majd meglaatod – mondta Borisz barátságos hátba veregetések közepette.

     Béla a viharos kezdet ellenére meglehet?sen hamar megtalálta a hangot új társaival, és pár hónap elteltével kezdett magára találni. Ebben alighanem nagyban segítette az, hogy megtörtént az els? elszámolás az üzletfelek között, és az igazat megvallva, több osztalékra tett szert, mint amit a kezdetek alapján remélni mert volna.

    Új f?nökünk egyébiránt nem sokat tüntetett a jelenlétével, szinte csak a hó végi elszámolás idején fordult el? nálunk, vagy ha valami „rendkívüli esemény” odaszólította.

     Az els? ilyen „rendkívüli esemény” az „Alfa Parfümbázis Kft” – mint konkurens – megjelenése volt.

Eleinte csak azt vettük észre, hogy heteken keresztül egyre jobban csökken a forgalom, aztán már törzsvev?k is kezdtek elmaradozni.

     – Nem megy az üzlet, Palikám? – kérdezte Béla az egyiket, miután egy hónap múltán újra betévedt hozzánk.

    – Drágák vagytok nekem, Bélám! Tudod, a kapitalizmus farkastörvényei! – tárta szét a karját a megszólított, tettetett részvéttel.

    – Értem, tehát mástól vásárolsz – mondta megért? arccal Béla, majd rákérdezett.

    – És azt megtudhatom, hogy kit?l vagyunk drágábbak, Palikám?

     Pali szó nélkül benyúlt az aktatáskájába, némi kotorászás után el?vette az „Alfa Parfümbázis Kft.” árlistáját, és Béla kezébe nyomta.

     – Tartsd meg, nekem van másik – mondta látszólag segít?készen, de mindeközben olyan képet vágott, mint aki épp ebben a pillanatban ért tetten egy besurranó tolvajt a lakásában.

    – A fene a pofádat, hogy eddig így lenyúltál – üzente a tekintete.

     Béla szederjes arccal nézegette a lista mienknél jó 30-40%-kal alacsonyabb árait, aztán hamar gyorsan elköszönt Palitól, és berohant az irodájába telefonálni.

    Este kis karavánjával megjelent Borisz, és bevonultak az irodába tanácskozni.

     – Málenkájá probleemká, májd megoldjunk! – mondta elmen?ben Borisz.

     Csakugyan, alig két hét telt bele, és a forgalom lassan újra emelkedni kezdett. Nem bírtam a kíváncsiságommal és egyik este, zárás után elautóztam a „Parfümbázis” telephelyére.

    A kapu zárva volt és hatalmas tábla hirdette:

    „Elköltöztünk! Új címünk” – itt a legnagyobb meglepetésemre a mi diszkontunk címe állt.

    A „málenkájá probleemká” megoldódott. 

 

 

 

 

 

34látogató,3mai

Szerző Psenyeczki-Nagy Zsolt 30 írás
Megértem fél évszázadot - túlnyomó részét a "létező szocializmusban". Szereztem 1,9 diplomát - azért a tört szám, mert az ELTE-nek (és saját magamnak) még tartozom egy államvizsgával...Gyerekgyártásban már megtettem a magamét (tudjuk: 2 szoba, 3 gyerek, 4 kerék ...) most már irány a halhatatlanság!- Ez a busz megy a Párnás Szuszra?P.s. előbb-utóbb teszek fel képet is, csak találnom kell egy olyat, ami nem meríti ki az esztétikai környezetszennyezés fogalmát.

2 Komment

Hagyj üzenetet