Rózsa Ibolya : Dicsekedő

 

 

 

Én még ovis vagyok,

de búsuljanak a nagyok,

mert ők már felnőttek

és azzal sem törődnek,

hogy ők is voltak aprók,

hintalóra valók.

Játszottak naphosszat,

nótáztak, daloltak,

a kertben nyargaltak,

mesét is hallgattak,

cicust simogattak,

anya ölén bújtak

és sosem voltak rosszak!

 

Legutóbb szerkesztette - Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 112 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/