Vers

Egy igaz emberhez

Ez még Hozzád szól. Talán kár lenne kidobni. Hát sok szeretettel és BARÁÃ???TSÁÃ???GGAL küldöm Neked. Tudod, ki vagy? Elmondhatom?Te vagy a fényl? csillagom,kökénybokron fehér szirom,angyal száján sudár mosoly. Te vagy a tengelic reggeli éneke,kicsi gyereknek szóló kora esti mese,medve-szuszogás vagy [… Tovább]

Riport

Tolnay Klári gerléi

Az egyszevolt Petőfi Rádió színes, kulturális műsorából. Nem csak az állatok világnapjára, de annak apropóján újra Kertész Zsuzsának mesélte a művésznő az egyik sokoldalúan tartalmas “Hintaszék” c. műsorban.   K.Zs.: Neked vannak galambjaid… T.K.: A galambokat nem szeretem, azok piszkosak…nem [… Tovább]

Vers

Májusi gyerekek

  Tarka szalagokbólhalovány ujjaira sodora májusi szél varázskarikát. Igét mormol, zöröga fényes levelek között,az üveg hasábanóta költözöttaz ifjak torkából. Nekem is hagyjatoka tortából,a nagyok közöttmég mindig olyaprócska vagyok,mint ti, fényesarcúmájusi gyerekek! Megyek, veletek megyek,csak engedjetek, hogy…

Vers

Tiéd

…       Tiéda hajnali homálybanelrejtett álmoms marokba szedettharmat cseppeka gyöngyvirágról Tiéda kora reggeliszempillantásom Tiéda délutáninyújtozkodásom Tiéda homályos estmindenmoccanása de csak enyémaz éjszaka keserg?sóhajtása

Vers

Komédia

  Komédia   Ezüst gyertyatartó a ravatal szélén, a kormos gyertya az egyetlen fény, fáradt lángja egy utolsót kacsint, megtört gondolat a deszka peremén.   Csak a tömjén szagát tudnám feledni, mely terjeng a helyiség falai között és a festett [… Tovább]

Vers

Ilyennek született

…rózsaszín ködöd akkor is megmarad, s hiszed, hogy nincs rossz és gonoszság. Kedvesem, elhiszed-e nekem,hogy életem jelent?s állomása vagy…mit lényed ébresztett fel bennem,végtelen hited a jóban oly nagy,e káprázat leny?göz teljesen. B?rödön hiába érezted: nem igaz,hogy mindig a jó gy?z, [… Tovább]

Vers

Charon

Egy régi kis szösszenet:) Úgy hallom, Charon megunta dolgát,s így esett,hogy mid?n átért a Styxen s ott vártreá egy bolyongó görög lélek,pisszegett,s átadta evez?jét kezébe.

Novella

Sólymos keresztje

  – Ott szarik! – üvöltötte Sólymos dobermannjának, amit?l a Pribék névre hallgató rémült eb azonmód becsinált. Még a fülét is lelapította közben. Sólymos, a vékony testalkatú volt f?törzs?rmester terepszín? gyakorlójában elégedetten nézett körül. A többi kutyás közül néhány elismer?leg [… Tovább]

Vers

Eső után

Megdördül komoran az ég, és átmenet nélkül ma még lezúdul a zápor;   Megdördül komoran az ég, és átmenet nélkül ma még lezúdul a zápor; részegen issza majd az út, a tér, a park s a szökőkút – eső adta [… Tovább]

Novella

Kővé vált könnyek

Niobe – az anyai fájdalom megtestesítője*   A tenger kékje összeért az ég színével, s a távoli horizonton álmosan ébredt sugarait hosszan a vízre tükrözve a felkelő nap. A parti fövenyen kószáló szél megremegtette a hajnal harmatcseppjeit a bókoló főszálakon [… Tovább]