Vers

Túl a mán

Engedd hát szabadon szorongó lelked… Vállamra ült egyhuncut kis manó,csak úgy, kérés nélkülletelepedett.Pajkosan kacsintott,mókás ujjaiközött hajtincsemvidáman tekeredett…Hallani véltemhangját, miközbenköröttem májusillata keringett:– Tedd le végre terhed.Mire képes voltál,hidd és el ne feledd,ma is megtetted.Engedd hát szabadonszorongó lelked…hadd lássam, der?jehogyan ?zi messzezord [… Tovább]

vegyes

Jelenések

    Láttalak a reggeli fényben, árnyas lámpabúrák öblében, kitárt ablakok üvegszárnyán míg a szoba leveg?t vett lustán ..   Láttalak pupillák víztükrében, szürke ködben, mégis tejfehéren, s ma reggel ámokfutó autók felett , hol törékeny, áttetsz? angyal lebegett!   [… Tovább]

Novella

Az elveszett szalag

    1848 tavasza is olyan lassan, komótosan vánszorgott Magyarországra a tél után, ahogy az szokásos volt, mióta világ a világ. Akár egy kényes kisasszony, egyenként fújta le a téli port a virágok friss hajtásairól, aztán szoknyája szélét felcsippentve bájosan felszökkent [… Tovább]

Vers

Pillanat

A kép Németh János Gio munkája   Állj meg, Pillanat…!                                                    „Ha egyszer így szólnék a perchez:                                                   oly szép vagy, ó maradj, ne menj!”                                                                             (Goethe: Faust)   Állj meg, Pillanat! Oly szép, amit adsz..! Tagadd meg múlttá fáradt, jöv?tlen önmagad! [… Tovább]

Vers

Utóirat

Mielőtt végleg elmegyek, talán írok majd egy búcsúlevelet – ha írni akkor még lesz erőm – s a búcsúszó helyett – ha szólni már képtelen leszek, megírhatnám még azt az utolsó levelet… s a levélbe írnék majd talán utóiratot, arról, [… Tovább]

Novella

Lakoma a kettes belen

*      – Jobbra a 202-esben van a néni! – mondta előzékenyen a nővérke a folyosón útba irányítva a látogatókat. Négyen jöttek a Mamához. Illedelmesen köszöntek a többi betegnek, majd letelepedtek a néni ágya mellé. – Jól nézel ki, [… Tovább]

Vers

bolyongó bánat

…     azt mondtad nem az vagy,kit megálmodtam énde tudod, szívemnekhiába beszéltem,nem figyelt,nem halgatott nem csitultnem félt most nem látlaknem vagy itt azt mondtad nem az vagy,kit megálmodtam énde délután mégiseljöttélakkorszépvoltazéletvelünkforgott a világnekünk csilingeltaz öreg villamos az út túl [… Tovább]