vegyes

Ne várj

Ne várj.. hisz már csak egy folt vagyok az esték köpenyén s oly könnyedén eldobható nem mosható már semmire sem való   csak megszokásból gyűjtött fakó fonáldarab, s ami megmarad már nem elég egy új sálhoz, amit az ember a [… Tovább]

Novella

Változunk

    1960.   Forró nyári délel?tt úgy kilenc óra tájban Nagymama szól.  – Kislányom üres a kanna, hozzál vizet. Nehezen hagyom abba a játékot, fogom a padról a kék zománcos kannát, ráteszem a fedelét és indulok, ahogy vagyok a [… Tovább]

Novella

A padon

*       Szél kavarja fel az ázott faleveleket, néhányukat a föld sara nem hagyja felszállni, oda tapasztja, odaragassza önmagukhoz, visszahúzza a szaladni, elvágyódni merőket. Így vagyunk mi magyarok a szülőföldünkkel, ahova a mag lehullt ott ereszt gyökeret, ott [… Tovább]

Vers

Tóparti csend

  Tavaszillat száll a légben, Csábít, biztat, hiteget. Tópartján a nyugalmamat Nemhiába keresem.   Körülölel, ringat, dajkál. Lelkem, fülem megpihen, Ebben a nagy némaságban Apró, pici neszeken.   Mindennapi rohanásban Szinte észre sem veszem. Felt?nik a f? zenéje, Amint táncol, [… Tovább]

Vers

A fogoly

Rideg hajnalokra ébredek, Virágok szirmain megáll a dér. Derűs távlatokba révedek, Süvít a szél, harang beszél. Fény hozza arcodat, Megvívtad harcodat Talán ma, visszatérsz.   Csikorog, forog a zár. Recsegve süllyed a híd. Kitárul a régi vár. Remegve nyílik a [… Tovább]

Vers

liliomfehér lét

…merre jársz?     Légy létem legbelül- láthatatlan lángmelyéletem életrekeltené. Leszek még lángoló- ha Te felém fordítodarcodatha a Teszemedbenlátom mosolyomatha fogodkét kezems hallom hangodat. Leszek lázadó- nemhalvány fénysugárnemcsendes tavaszies?nem meseszépdélután- csakTe légylétem legbelüls ne hagydéletem reménytelenül… Liliomfehér lét-… most Te [… Tovább]