Nap: 2008.05.09.

  Azt hittem, engem… …hogy keresel engem is. Én sem nyertem nagyon semmit az életben, díjat, versenyt még csak nem is futottam, aztán csak mindig valahogyan odaillesztettek valami melegnek t?n? pontra, és láttam, hogy vannak további érkez?k ott, hát így [… Tovább]

emlékszem rád, emlékezz rám mint groteszk vízköp? omladozó falak fölött sarokba szorítva kínok között száraz ajkakba harapva dacolok zord id?vel míg vér serken szomjam oltani rendet vágokminduntalankusza emlékek soránomladozó tégláktoránmúltba réved tekintetemmíg holdfénysurran botladozószarufán mint sötét torkúbuzgárbólszétszivárog akaratomsebeimet titkonbús mohával [… Tovább]

   mikor   a gondolat is csírájában elhal legbelül csak legyintesz már megdermed a szó, a csendbe fagy lehúz a hínár a negatív tartomány   akkor  iszapba fúródva próbálsz áttelelni körbefonnak villódzó kalmár-karok fejeddel a jégpáncélt döngeted hangját elnyelik alattomos [… Tovább]

* fenn a hágón zaszlók lengnek fiatal s vén együtt mennek Máriácskát ünnepelni templomszobrát simogatni   karod nyúlik kéklő égből átölelni messzeségből zászló leng a csíki hegyen magyaroknak üdve legyen   legyen nap a boldogságra örömre és újulásra jó termésre, [… Tovább]

* Habán váza ölelésében vérpiros peónia hullatja szirmát   hull szitál szállingóz   fekete billentyűn – bánat fehér billentyűn – boldogság   halld könnyed dallamot játszik a karcsuló idő    

  Bevérzés az id? pupilláján – ma vörös vakságban várakoznak a tengerek. Hajó sehol, minden kiköt? néma, üres, színtelen. Halad el?re vérb?l öntött útján, ütemes léptekkel a napi sodrás-hadsereg.